Gyulatelevízió
Az Úr színe elé vitték imádságban a várost
Leszünk-e 168-an, akik imádkozni tudnak a városukért, közösségeik megújulásáért? Ezzel a kihívással fordult plébániák, iskolák, szerzetesrendek, lelkiségi mozgalmak tagjaihoz az Adoratio csoport az Oktatási és a Pasztorális Helynökség. Szeptember 13–20. között 168 órás szentségimádásra hívtak a Szent József-templomba A hét folyamán bárki bekapcsolódhatott az imába, a templom nyitott ajtókkal várta a betérőket.
– Érkeztek is egész héten át. Még az éjszakai és a hajnali órasávokban is 20-30 ember imádkozott a templomban – mondja Gyuris Gellért főszervező. Serfőző Levente oktatási helynököt pedig arra emlékeztette, amikor Jézus bement Kafarnaumba, és olyan sokan gyűltek össze, hogy nem volt már hely még az ajtó előtt sem számukra.
– Amikor esténként bementem a szentségimádásra, az volt az érzésem, hogy Jézus betért Szegedre, s mi jövünk hozzá, egyre többen.
A hét zárómiséjét Kiss-Rigó László püspök mutatta be. A főpásztor az evangéliumról tanított, a bencés regula egyik bölcsességét hívva segítségül, amire a Pannonhalmi Főapátság egyik borának az elnevezése, a Hemina is utal. Az evangéliumban a szőlőmunkások azon méltatlankodnak, hogy a reggel óta dolgozók is ugyanannyi bért kapnak, mint a később munkába állók. A regulában pedig ezt olvassuk: „Kinek-kinek saját ajándéka van Istentől, az egyiknek így, a másiknak meg amúgy… és e szerint minden egyesnek elég lesz napjában egy hemina bor.” A szőlősgazda megadja, amit ígért, jó bért ad a munkáért. Miért nem tud az ember örülni, hogy ezt megkapja, és miért nem tud örülni annak, hogy más is jól jár, hogy másnak is segít a gazda? Jézus ugyanis így gondolkodik: mindenkit meghív, megszólít. Aki meghallja és válaszol, akiben megvan a jószándék, azt elvezeti az élet céljához, nemcsak igazságosan, hanem messze a fölött részesíti szeretetben, gazdagságban. Ahogy a hemina bor is az a személyre szabott mennyiség, amennyi felemel, megvidámít, erőt, kreativitást szabadít fel bennem, bölccsé, boldoggá tesz.
– Isten végtelenül megjutalmaz, az üdvözülő embert az tölti be, megkapta Istentől mindazt, amit be tudott fogadni. Isten gondolkodását kell megértenünk, aki Krisztusban egészen közel kerül hozzánk, és párbeszédet kezd velünk, és magához emel minket! – zárta beszédét Kiss-Rigó László.
Befejeződött a 168 óra, de Serfőző Levente azzal búcsúzott:
– Folytatjuk, a jövőben a hétfői adoráció nem fejeződik be éjfélkor, 24 órássá bővül, és a szemünk előtt a 168 óra folyamatossá tétele lebeg.
A szentségimádás meghirdetésekor az volt fontos számunkra, hogy valamiképpen továbbvigyük az előző három év készületét, melyben sok találkozó, imaalkalom, szentségimádás iskolája, eucharisztikus lelkinap volt. Mindez sok erőt öntött belénk, és úgy gondoltuk, nem mehetünk el tétlenül amellett a hét mellett, ami a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust jelenti. Ki akartuk fejezni, hogy itt vagyunk, és tovább készülünk.
Levente atya elmondta, ő Szegedért imádkozott. Látja, hogy szükség van a kegyelemre ahhoz, hogy az a sok-sok közösség, plébánia, lelkiségi mozgalom a kegyelem ajándékával képessé váljon az együttgondolkodásra, együttműködésre. Gyuris Gellért megerősíti:
– Többen jöttek, mint azt reméltük. Valamit elindított az Úristen Szegeden. Egy héten keresztül az Eucharisztia körül voltunk. Ez a forrásunk, amiben meg tudunk merítkezni, mert itt nemcsak együtt va-gyunk, Jézus is velünk van.
