2020. november 28., szombat
FONTOS

„Iránytût adott nekünk”

Megújuló templomok, iskolák – a Szeged-Csanádi Egyházmegye nemcsak „holt kövekbe invesztál, hanem a lelkekbe is”. Ez olyan szellemi magvetés, ami garanciát jelent a jövőnket tekintve. Gyulay Endre püspök 90. születésnapján Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel beszélgettünk Szegeden.

➜ Ön a kezdetektől közvetített az egyház és a politika között, az első Orbán-kormányban egyházügyi helyettes államtitkári posztot kapott, sikerült megállapodni az egykor államosított egyházi ingatlanok sorsának rendezéséről. Hogyan emlékszik vissza, mik a máig ható eredmények?

➜ Hősi kor volt, a rendszerváltoztatás spirituális megvalósulása. Most a közoktatás 16-17 százaléka, a szociális gyerekjóléti ellátás 30 százaléka egyházi fenntartásban van. Ennek az alapja az ingatlanrendezés volt. A katolikus egyház részéről Gyulay püspök úr volt az ingatlanrendezés atyja. Az összes egyházat együttvéve körülbelül 7000 ingatlanigénylés volt napirenden. Zegzugos folyamat volt, minden egyes ingatlan egy Forsyte Saga. A folyamat a rendszerváltás kezdeti éveiben, az Antall-kormány alatt nehézkesen, de elindult, a Horn-kormány alatt alig-alig biztosították a szükséges az anyagi fedezetet, az első Orbán-kormány hozott áttörést. Iskolák, szociális intézmények, kolostor- és plébániaépületek kerültek vissza az egyházhoz, ebben Gyulay Endrének megkerülhetetlen szerepe van.

➜ Többször méltatta Gyulay Endre szerepét abban, hogy 1996-ban megszületett a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia „Igazságosabb és testvériesebb világot” című szociális körlevele. Hogyan fogadta a KDNP?

➜ A keresztény demokrácia kiemelt törekvése az egyház társadalmi tanításának aprópénzre váltása az adott társadalomban a mindennapok kihívására válaszolva. A körlevél követi a Rerum Novarummal elindított folyamatot. Összeállítói áttekintik Magyarország szociális, egészségügyi viszonyait, helyzetképet adnak a gazdasági életről, elemzik a politikai rendszerváltás tükrében a társadalmi helyzetünket, és foglalkoznak kulturális életünkkel, és szempontokat fogalmaz meg, hogyan lehet az evangéliumi személetet bevonni a társadalomformálásba. Gyulay Endre végigjárta az országot, hogy megismertesse gondolatvilágát, és a felvetett problémák tanulmányozása mentén őszinte párbeszédet indítson el a társadalomban. Ezzel hatást gyakorolt a politikára és a társadalomra is. A Fidesz–KDNP szövetségének szellemi gyökerei ide nyúlnak vissza. Köszönettel tartozom neki, hogy kiállt a hiteles kereszténydemokrácia mellett, amikor az elszakadni látszott a gyökerektől, és ezáltal iránytűt adott nekünk. Hogy a KDNP törvényessége helyreállt, és ma meghatározó kormánypárt, ebben múlhatatlan érdemei vannak Gyulay Endrének.

➜ Bálint Sándor „a legszögedibb szögedi” életében megvalósult a keresztény demokrácia eszménye, az egyházias elköteleződés és a hatékony politizálás. Hogyan ápolják az emlékét?

➜ Hálával tartozunk ezen a területen is Gyulay Endrének, hogy 2005-ben elindította Bálint Sándor boldoggá avatását, valamint és Kiss-Rigó László püspök úrnak, hogy ezt következetesen támogatja. Bálint Sándornak élő kultusza van, nemcsak Szegeden. Ez jól mutatja Isten népének hitérzékét, az üldöztetés éveiben is fel tudta ismerni Bálint Sándor életszentségét, aki kereszténydemokrata politikusként Barankovics István idején a KDNP képviselője volt. Élete azt mutatja, a politikában is szentté lehet válni, úgy, hogy közben a hatékony politizálást sem adja fel, bár ez természetesen nem könnyű. Ha az ember hűséges az alapokhoz, tisztességes, akkor sikerülhet. Bálint Sándor parlamenti képviselőként a legnehezebb időkben is mindent megtett a keresztény értékek védelmében.

➜ Nagy jubileum előtt áll a Szeged-Csanádi Egyházmegye. Hogyan látja a jövőjét?

➜ Akinek van múltja, annak van jövője is. Az egyházmegye, melyet Szent Gellért alapozott meg, stabil fundamentumokon áll. A teológiai minőség, a pasztoráció, a nemzetközi kitekintés, ami Szent Gellértet jellemezte, a karizmája az egyházmegyének, gondoljunk Klebelsberg Kunóra vagy Bálint Sándorra. Kiss-Rigó László püspök úr vezetésével az egyházmegye nagy számban vett át intézményeket az egyetemtől az általános iskoláig, a sportban, gyermekvédelemben. Ez nem holt kövekbe való befektetés akkor sem, ha infrastrukturálisan is jelentős az épületek megújulása. Az intézmények átvételével a „lelkekbe invesztáltak”. Az egyházi oktatásból kikerülő gyerekek tíz év múlva az élet fontos pozícióit töltik majd be, ki mérnökként, ki tanárként, orvosként, talán politikusként is. Ez olyan szellemi magvetés, ami garanciát jelent a jövőnket tekintve. A kereszténység nem hitbuzgalmi, sekrestye jelleggel van jelen a társadalomban, hanem az élet minden szegmensén meg kell hogy jelenjen. A tudományban, a művészetben, a sportban és a politikában Jézus Krisztus evangéliuma egyetemességének köszönhetően. A Szeged-Csanádi Egyházmegye ifjúsági munkája, közfeladat-átvállalása biztosítja, hogy az evangéliumi látásmód a társadalom életének minden területén jelen legyen. A következő nemzedékek életére meghatározó hatással lesz az az erkölcsi, szakmai minőség, amit most iskolába járó fiataljaink képviselnek.

➜ 2010-hez képest megduplázódott az egyházi iskolák száma. Hogyan látja a szerepüket a jövő Magyarországa életében?

➜ Magyarország büszke arra, hogy a keresztény civilizáció részese és védelmezője úgy a múltban, mint ma. Az európai civilizáció építőkövei között ott van a görög kultúra, a római jog, az ószövetségi etika, a germán államszervezés, de ezekből az építőkövekből mégiscsak a kereszténység építette fel Európa katedrálisát. Ha a keresztény civilizáció nem egy élő valóság, akkor egy vákuum keletkezik. Ezért élő hittel kell megtölteni ezt az építményt. A keresztény örökség nem valami múltból itt maradt múzeumi hagyomány, hanem élő valóság. Mi megéljük Jézus Krisztus evangéliumát, és ebben fontos eszközt jelentenek az egyházi intézmények, plébániák, iskolák, melyek sajátos többletet hordoznak, Jézus Krisztus evangéliumát, a tízparancsolatot, s így nemcsak a klasszikus értékeket adják át, hanem erkölcsi alapon nevelnek.

➜ Milyen eszmei tartalommal tudja a kereszténydemokrácia segíteni a belső építkezést?

➜ A kereszténydemokráciát a huszadik században három nagy filozófiai-politikai irányzatával szembesítve érthetjük meg. Középen a kereszténydemokrácia, az egyik oldalon a liberalizmus, a másik oldalon a szociáldemokrácia. A kereszténydemokrácia az ember személyi méltóságát hangsúlyozza, aki Isten képmását hordozza. A liberalizmus a személyiség elvét individualizmussá torzítja, ami tagadja, de legalábbis zárójelbe teszi a közösséget. A szociáldemokrácia hangsúlyozza a közösséget, de a kereszténydemokrácia ennél többet állít, mert meglátja a másik emberben Krisztust. Egyszerre hangsúlyozza a személy tiszteletét, a közösséget és a szolidaritást.

Nézze meg ezt is:

Kulturális mozaik

  Apokalipszis Ki vonná kétségbe, hogy apokaliptikus időket élünk? A médiából szakadatlanul árad ránk a …