Gyulatelevízió
A Csillag nyomában
Betlehem… Kiben ne ébresztene gyermekkori nosztalgiákat, a karácsony meghitt titkainak emlékét ez a lágy hangzású szó? És nem is csak bibliai helynévként, hanem a belőle kialakult, köznévi értelemben is! Mintha a karácsonyeste titkai lopakodnának, settenkednének három e-hangzójának és lehelő mássalhangzóinak lépteire – akárcsak az Üdvözítő születését hírül adó betlehemesek a friss, csikorgó hópaplan kristályos gyémánttakaróján. Akolmeleg, a zizzenő szalma illata, a Kisjézust szuszogásukkal melengető, jámbor jószágok, a pásztorok szerény ajándékai – no és a napkeleti bölcseknek is nevezett Háromkirályok, akiknek útját a születést hírül adó csillag vezeti a jászolhoz. Betlehem, a Megváltó születésének helyt adó júdeai városka különös jelentőségű színhely a lélek topográfiájában: a szív Szentföldjének legmeghittebb pontja.
Hisz mindenkinek megvan a maga személyes Betleheme. Bizonyára akként fest, ahogyan gyerekkorunk karácsonyai állították elébünk a káprázatosan ragyogó karácsonyfa alatt, ahol a titokzatosan ragyogó ajándékok között ott rejtőzött szalmafödeles, szerény szállásán a legnagyobb isteni ajándék: az emberré lett Istengyermek. E tekintetben alig is változott a betlehem áhítata az utóbbi jó nyolc évszázadban, amióta Szent Ferenc 1223-ban, hogy karácsonyi prédikációját szemléletesebbé tegye, első ízben varázsolta élőképpé a titokzatos éjszakát. A téma már az ókeresztény kor szarkofágdomborművein föltűnik. A középkortól fogva kimeríthetetlen elbeszélnivalót kínál a festészet legnagyobbjainak, elsőrangú költők folyamodnak hozzá, ha a Megtestesülés kimondhatatlan titkának kifejezésére keresnek módot, és kedves népénekeink-népdalaink mellett a zeneirodalom olyan óriásai is figyelmet szentelnek neki, mint Corelli, Alessandro Scarlatti, Händel vagy épp Liszt Ferenc. És mert a karácsony csodája annyira személyes, az sem meglepő, hogy a betlehem ábrázolása annyira sokrétű fogalmi és esztétikai megközelítést tesz lehetővé. Hisz ha a polgári otthonokban meghonosodott, fényűző változatok a Megváltás éjszakájának keletiesen titokteljes, egzotikus világát hangsúlyozzák inkább, ugyanennyire megragadóak a népszokásainkból ismert betlehemi alakok: Szent Család, pásztorok, Háromkirályok csuhéból – a legkisebb pásztor kezében meg a József Attila káprázatos metaforájával lángos csillagnak nevezett üstökös ugyancsak szalmából-csuhéból, módosabb vidékeken csomagolópapirossal, sztaniollal cifrázva. Az uradalmi kápolnákban pompázó, bécsies, biedermeier Betlehem-csoportozatok így, naiv bájúvá népiesülten kerültek vissza eredetük színhelyére, a parasztság körébe.
A székesegyház látogatóközpontja jeles kortárs képző- és iparművészek betlehemes tematikájú alkotásaival tette meghitté az adventi várakozás heteit. A fölkérést műveivel viszonzó húsznál több élvonalbeli magyar művész – festők, szobrászok, keramikusok, ötvös-, zománc- és textilművészek – a föntebb említett mindkét vonulatot megidézik: népies fogantatású plasztikát éppúgy láthatunk, mint absztrakt textilfantáziát és klasszikus figurális kompozíciókat. A járványhelyzet miatt online térbe kényszerült, Magyar Betlehem 2020 címet viselő tárlat egyebek közt Józsa Judit kerámiaszobrász, Kligl Sándor szobrászművész, Láng Miticzky Katalin festő- és textilművész, Petrás Mária és Petrás Alina keramikusok alkotásain keresztül mutatja meg a témában rejlő műfaji és gondolati sokszínűséget. S hogy a képzőművészet valóban átszellemítse az érdeklődők ünnepváró napjait, a látogatóközpont betlehemkészítő pályázatot is meghirdetett, amelyen bárki versenybe szállhatott házi készítésű alkotásaival. A neves művészek mellett így ügyes kezű kézművesek, mi több: az egyházmegye általános iskolásai is kiveszik részüket a karácsonyi előkészületből.
