Gyulatelevízió
Hagyomány és innováció
A Gál Ferenc Egyetem az MTA 2020. évi tudomány hónapjában hét konferenciával vett részt, a pandémia körülményei között valamennyit online formában tartva meg. Ezekhez diákkonferenciák társultak, és a GFE kiemelt résztvevője volt az individuál-pszichológusok vándorgyűlésének is.
Az MTA hagyományos tudományünnepi sorozatában előadni presztízst jelent. A Gál Ferenc Egyetemen a tavaszi konferenciák sorra elmaradtak a pandémia miatt, most azonban a kényszerűen online világ paradox módon feloldotta a konferenciatermek zártságát. Ezzel országos nyilvánosságot is kaptak az oktatók, sőt a hallgatók tudományos eredményei, közvetlenül szolgálva a Csongrád-Csanád és különösen is a Békés megyei régió érdekeit.
A tudománynak közösségi céljai vannak
A GFE alkalmazott tudományok egyeteme, ahol a képzés lényeges része a hallgatók bevonása a tudományok gyakorlati alkalmazására vezető témákba. Ezért fontos, hogy diákjaink az egyetem saját konferenciáin belekóstolhassanak a tudományos életbe, követhessék tanáraik munkásságát, jó példákkal erősítsék hivatásképüket mire eljutnak a diplomáig. Jó volt most látni, hogy a konferenciákon megélt együttlét szakmai célt adott, tanári és diák perspektívát nyitott a nehéz körülmények között is.
A GFE katolikus egyetem, dolgainkat egymásért is tesszük, a nehéz helyzetben személy szerint is figyelnünk kell mindenkire. Ezt tapasztalják a hozzánk jelentkezők és partnereink. Mindenkinek alkalmat kell adni annak az örömnek a megélésére, amikor másokra figyel, és saját érdekeit a közösségben találja meg. Az egyetem nem diplomagyár, mert lényege az oktatók és hallgatók közössége, amiben az összetartozás programját az igazság szüntelen keresése adja, ami a mester és a tanítvány őszinte, segítő kapcsolatára épít.
Sok elsőéves volt a konferenciákon, akik a pandémia miatt még nem ismerhetik az épületeket, a szokásokat, és ami a legnehezebb: személyesen sem ismerik egymást, a tanárokat, a hivatalokat. A felsőbb éveseknek meg éppen az ismert dolgok hiányoznak. A tanároknak pedig a hivatásuk sérül, amikor elmarad a növendékekkel való találkozás.
Ösztönzés a tudományra
A diákoknak kurzusként, az oktatóknak előmenetelükbe számítottuk be a konferenciákat. Az igazi ösztönzés azonban a jól sikerült konferenciák szellemet-lelket pezsdítő érzésének megélése volt, amit mostani rendezvényeink bizonyítottak. A nyitókonferencián 183-an voltunk, a következő heti zárókonferencián 105-en, és közben is még három alkalommal 100 fő fölött, a továbbiakon 86-an, illetve 65-en.
A virtuális előadóterekben még többen is találkoztak, mint korábban egy konferenciaterem széksoraiban. Akik beléptek az online tudománytérbe, azok bent is maradtak, és együtt tapsoltak a végén bekapcsolt kamerák, mikrofonok előtt. A gyulai konferencián százöten tapsoltak a tudománynak, a szolgálattevőknek, nemcsak a katedrán, hanem a kutatott valóság nehéz helyzeteiben teljesítőknek.
A tudomány jövőformáló feladata és az egyetemi küldetés
A rendezvénysorozat nyitó előadása a jövőformáló tanításról szólva kiemelte, hogy a pandémia világában különösen is fájón mutatkoznak a társadalmi szétesettség jelei, amik ellen küzdeni kötelessége az egyetemeknek. Az MTA által adott „Jövőformáló tudomány” megnevezés a tudás szerepére hívja fel a figyelmet, konkrétan az embernek a Teremtőjétől kapott világról megszerzett tudását növelő tudományra. Arra, hogy a tudás alapvető szerepe a jövő formálása.
A jövőbe vetett bizalomból és hitből elhivatottság és tudásigény épül. Ezzel szemben mutatja vonzónak magát a jelen tuti kényelmében való dagonyázás, amit az álhírek, az áltudományos okfejtések és féligazságok igazolnak. A GFE világa a hamis nézetekkel szemben az igazság követésére épül, ami a jóra határozott igenlő, a rosszra nemleges döntéseket igényel az egyéntől, a családtól, a gazdaságtól és minden szervezet részéről.
Konferenciáinkon tárgyaltuk, hogy a tudomány egyre összetettebb, az eredményeit alkalmazó technikák és technológiák is azok, így ma már mindenkinek rendelkeznie kell a tudományos gondolkodás készségeivel, még ha eltérő mértékben is. Meghívott előadóink többek közt azt a társadalmi elvárást fogalmazták meg, hogy képzéseinkben legyenek jelen a legújabb eszközök a jövőt a jóra formáló tudás gyarapításához, a gyakorlatban alkalmazásához, mert ennek a digitális tudásintegrációs és allokációs fejlődésnek még az elején vagyunk, de az erre való készségeket most kell megalapoznunk.
Az 59 tudományünnepi elôadásról
Rátekintve a Gál Ferenc Egyetem honlapjára, részletes tudósítások és felvételek is bemutatják a mindössze hat nap alatt elhangzott 59 előadást, amiket akadémikustól kezdve tanársegédig, hallgatókig, sőt tehetséges középiskolásokig mutattak be. Ezt az intenzitást és sokféleséget, a résztvevők mindvégig nagy számát kizárólag az online megvalósulás biztosíthatta, ami – újabb paradoxonként – a figyelmet teljesen a tudományra irányította.
Az egyetem kutatóinak, diákjainak kiváló előadásai mellett a sok vendég közül időrendben csak néhányat említve: Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, az Oktatási Hivatal korábbi elnöke, Juhász Péter, a Corvinus Egyetem docense, Gellén Márton, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a GFE docense, Pukánszky Béla, az SZTE professzora, az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság elnöke, Uzzoli Annamária, az MTA Földrajztudományi Intézet főmunkatársa, Náray-Szabó Gábor akadémikus, a Professzorok Batthyányi Körének alelnöke, Botos Katalin emeritus professzor, Botos József, a Társadalombiztosítási Főigazgatóság volt főigazgatója, Kollár Lajos, az EMMI miniszteri főtanácsadója. A Békés megyei egészségügyi és szociális, gyermekjóléti kiemelt intézmények vezetői pedig a gyakran önfeláldozást kívánó gyakorlat elemzésével reflektáltak a gyulai tanszékvezetők előadásaira: Bányai Tivadar főorvos, Pflaum Mária, a Gyulai Kistérség gyermekjóléti intézményvezetője, Seeberger Netta, a békési szociális centrum igazgatója.
Erô, szeretet és józanság az egyetem tudományos szolgálatában
Partnereink megítélése alapján is sikeressé lett konferenciasorozatunk, aminek minden állomása folytatásra vár. Ezekben akkor is alkalmazni fogjuk az online formák tapasztalatait, ha a járvány elmúltával már személyes találkozásokban is megélhetjük a tudomány jövőt építő erejét. Egyetemünk előző tanévi jelmondata így hangzott, ezt követtük: „Hiszen Isten nem a csüggedtség, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét adta nekünk.” (2Tim, 1,7).
