2021. január 23., szombat
FONTOS

Máté evangéliuma a képernyőn

A Evangélium mûsorvezetôje és cikkünk szerzôje: Kocsi György

„Velünk az Isten”

Immár ötödik éve megy az M5 csatorna műsorán az Evangélium című adás, melynek elindítója Kiss-Rigó László püspök, s mely a Gyula TV vállalkozásában készül. Beszélgetőpartnereim és a hívő színészek örömmel vesznek részt a műsorfolyamban. A vasárnaponként sugárzott műsort hétközben többször is megismétlik – többek között a Duna World-ön –, így a világban szétszóródott magyarság is nyomon követheti.
Emlékeztetőül felsoroljuk, hogy eddig milyen témák szerepeltek: 1. Márk evangéliuma, 2. az Apostolok Cselekedetei, 3. János evangéliuma, 4. Pál apostol levelei. Ez utóbbi olyan bőséges, hogy csak válogatást közöltünk: a korintusiakhoz írt első levél, a tesszalonikaiakhoz írt első levél, a filippiekhez, a galatákhoz, az efezusiakhoz, a Timótheushoz írt első levél és a Filemon levél került adásba.

A műsor nagy segítség a teológiai hallgatóknak, hitoktatóknak, a plébánosoknak, és mindazoknak, akik érdeklődnek a Biblia iránt. A műsor e formában egyedülálló hazánkban, de külföldön, más nyelveken sem találunk ilyen biblikus megközelítésű, teológiai tanárok eszmecseréjén alapuló, mégis közérthető, módszeresen felépített, több évadra kiterjedő adássorozatot.

2021-ben Máté evangéliumát szeretnénk sugározni ötvenkét adásban. Miért is fontos Márk és János után Máté evangéliumának elemzése? Miben hasonlít és miben különbözik a többi evangélistától?

Egészen a múlt század közepéig ezt az evangéliumot tartották a legősibbnek. Többek között Szent Ágoston is. Még ma is vannak, főleg angolszász területen, akik így vélekednek, azonban ma Márk evangéliumának elsőbbségét vallja a szentírástudósok meggyőző többsége.
Máté alaposan ismeri az Ószövetséget, amely a korai kereszténység Bibliája is volt egyben, hiszen Kr. u. 70 körül keletkezett Márk evangéliuma, amelynek vázát Máté és Lukács is követi. Volt tehát Jézus működése után 40–60 év, amikor a mai evangéliumok még nem léteztek. Máté hangsúlyozza a folytonosságot az Ószövetséggel, s ezért használja az ún. reflexiós idézeteket, például: „Mindez azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta szavával mondott”, vagy jövendölt (Mt 1,23; 2,6.15.18.23).

Máténak egyik forrása tehát Márk evangéliuma, amelyet szinte teljes egészében szuverén módon fölhasznált. De hoz saját anyagot is, amelyet valószínű, hogy a hagyományból és az élő tanúktól merített. Ilyen Máté gyermekségtörténete, ahol Jézus családfáját említi, idetartozik a mágusok (napkeleti bölcsek) látogatása, a betlehemi gyermekgyilkosság. Öt nagy beszédet mond Jézus: 1. a hegyi beszédet – Gandhi kedvenc olvasmánya volt –, benne a nyolc boldogságot és a Miatyánkot, amely e beszéd közepe; 2. a missziós beszédet (10. fejezet); 3. példabeszédeket (13. fejezet); 4. az egyházfegyelmi beszédet (18. fejezet), 5. a végső időkről és az utolsó ítéletről szóló beszédet. S így emlékeztet az evangélista Mózes öt könyvére. Nem annyira a csodatevő Jézust mutatja be – bár hoz tíz csodát is a Hegyi Beszéd után –, hanem a tanító Jézust. A hitújoncoknak, akik keresztségre jelentkeztek – Órigenész szerint – Máté evangéliumát kellett megtanulniuk.
Máté zsidó keresztény, s valószínű, Antióchiában írja művét Kr. u. 70–80 között zsidó keresztényeknek. Kiemeli, hogy Jézus nem megszüntetni jött a törvényt, hanem teljessé tenni. Az evangéliumot keretezi a „Velünk az Isten” kijelentés (Mt 1,23; 28,20). Máté be akarja mutatni, hogy Isten jött el Jézusban. Isten jelenléte fontos az evangélistának. Isten jelen van Jézusban, Jézus jelen van az egyházban (Máténál szerepel egyedül az evangélisták közül az egyházalapítási ige a 16, 17-19-ben), s az egyház jelen van a világban (5,13-14; 10,16; 28,19).

Nézze meg ezt is:

Januártól 13 megyében lesz jelen a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató

Törôdünk, aggódunk és gyógyítunk Miben más, milyen többletet jelent az egyház jelenléte a gyermekvédelemben? – …