2024. március 29., péntek
FONTOS

„Merjünk Teleki Pálról beszélni!”

A szeged-rókusi templom kertjében Teleki Pál egészalakos szobrát avatták föl, amelyet Brzózka Marek szegedi szobrászmûvész készített

A Lengyel Köztársaság Szegedi Konzulátusa és a Szeged-Csanádi Egyházmegye törekvéseinek köszönhetően október 21-én a szegedi Szent Rókus-templom előtti téren katonai tiszteletadás mellett felavatták Teleki Pál egykori magyar miniszterelnök szobrát. A lengyel és a magyar nemzeti emlékezetben örök nyomot hagyó miniszterelnök szobrának leleplezését Kiss-Rigó László püspök, Jan Dziedziczak, a Lengyel Miniszteri Tanács Hivatalának államtitkára, Lőrinczi Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára és Karol Biernacki tiszteletbeli lengyel konzul közösen végezte. A Teleki Pál tiszteletére szervezett ünnepségsorozatot komolyzenei koncert, szentmise és emlékkonferencia emelte.

A megemlékezésen Biernacki Karol, a Lengyel Köztársaság tiszteletbeli szegedi konzulja Teleki Pál első miniszterelnökségére emlékeztetett, felidézve az 1920-as lengyelországi háborús eseményeket, amikor a bolsevik Oroszországgal harcoltak.

– Akkor a lengyelek egyedül a magyaroktól kaptak segítséget. Teleki Pál miniszterelnök kezdeményezésére Magyarország stratégiai katonai tartalékát adta a lengyeleknek. Ez olyan kiemelkedő momentuma a két nép barátságának, ami azóta is meghatározta a lengyel–magyar barátságot, ami ma is erősen él.

Jan Michal Dziedziczak lengyel államtitkár beszédében arra emlékeztetett, hogy nemcsak a száz évvel ezelőtt zajló varsói csatánál, hanem a kommunizmus alatt 1956-ban és 1981-ben is segítették egymást a magyarok és a lengyelek.

– Azért került a rókusi templom elé ez a szobor, mert 1981-ben, amikor hadiállapot uralkodott Lengyelországban, ebben a templomban gyűltek össze magyarok és lengyelek, hogy így fejezzék ki szolidaritásukat az események résztvevőivel. Tehát szimbolikus helyre került az alkotás – emelte ki az államtitkár.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke Teleki Pálnak a magyar nemzeti emlékezetben betöltendő helyéről és szerepéről beszélt. Mint mondta, Teleki emlékezetének ott kell lennie a Kárpát-medence minden szegletében, ezért is szégyen, hogy Budapesten ezidáig nem állíthattak neki szobrot.

– A most leleplezett mű erősíti azt a szellemet, amit Szeged jelent a Kárpát-medencének.
Az alelnök kiemelte, hogy élményszerűen kell érzékeltetni, hogy mit is jelentett a 20. században, a trianoni gyalázat után a Teleki kormányzat.

– Teleki azt kérte egyik írásában, hogy merjünk magyarok lenni, én pedig most azt kérem, hogy merjünk Teleki Pálról beszélni, mert sokan eltorzítják a gróf emlékezetét – jelentette ki az Országgyűlés alelnöke.
Lőrinczi Zoltán nemzetközi és Kárpát-medencei kapcsolatokért felelős államtitkár beszédében Teleki Pált igazi embernek nevezte, aki a becsületének megőrzésével, a magyar kereszténységgel és a magyar kitartással visszaadta a magyaroknak azt, amit elvettek tőlük a kommunizmus alatt.

– Bár teste áldozatul esett, de számunkra elégtételként és példaként is itt áll most már Szegeden.
A szobrot Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök áldotta meg. Az ünnepség fényét emelte Lidia Książkiewicz szegedi dómban rendezett orgonahangversenye.

 

A szeged-rókusi templom kertjében Teleki Pál egészalakos szobrát avatták föl, amelyet Brzózka Marek szegedi szobrászmûvész készített
Tudományos konferencia Szegeden

Teleki Pál Közép-Európája

Teleki Pál gróf (1879–1941) kormányfőként, külügyminiszterként, vallás- és közoktatásügyi miniszterként is szolgálta hazánkat, de földrajztudósként, tudományszervezőként, pedagógiai íróként, cserkészvezetőként és katolikus közéleti szereplőként is jelentőset alkotott. Életéről és munkásságáról rendeztek konferenciát október 20-án a szegedi székesegyház látogatóközpontjában.

A Teleki Pál Közép-Európája című konferencia témájának apropója a száz évvel ezelőtt zajlott varsói csata (1920. augusztus 13–25.) volt. A szovjet–lengyel (más megfogalmazás szerint bolsevik–lengyel) háború lezárásához, és a független Lengyelország létrejöttéhez és stabilizálódásához közvetlenül hozzájáruló hadi esemény sikeréhez a magyar kormány – amelynek vezetője akkoriban Teleki Pál volt – komoly segítséget nyújtott azzal, hogy gyalogsági és tüzérségi lőszereket, tábori fölszereléseket küldött.

A tudományos konferencia előadói a legendás miniszterelnök tevékenységének több aspektusát vizsgálták. Nyitóelőadásában Miklós Péter történész a gróf és a trianoni békediktátum viszonyát ismertette. Kiemelte, hogy az első világháborús vereséget kodifikáló és a történelmi magyar államot megszüntető békeszerződés magyar parlamenti ratifikálása alkalmával 1920 novemberében példátlan tudományos felkészültségről, politikai felelősségvállalásról és erkölcsi tartásról tett tanúbizonyságot a kormányfő.


Gulyás László, a szegedi egyetem pedagógusképző karának tanára a geopolitikus Telekiről tartott előadást, míg Szilassi Péter egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Természeti, Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének munkatársa a földrajztudósról beszélt.
Zeman Ferenc, a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád-Csanád Megyei Levéltárának szegedi munkatársa Teleki Pálnak – aki Szeged országgyűlési képviselője volt – 1920 és 1926 közötti, a dél-alföldi városhoz fűződő kapcsolatát mutatta be. Varga László történész, a Károli Gáspár Református Egyetem nyugalmazott adjunktusa pedig referátumában – amelyet az előadó távollétében fölolvastak a konferencia szervezői – a külpolitikus és miniszterelnök Telekinek a varsói csata sikerességében való szerepvállalását ismertette. A tanácskozás levezető elnöke Zakar Péter, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese volt.

A szegedi konferencia bizonyította, hogy Teleki Pál cserkészvezetőként, földrajztudósként, politikusként, diplomataként, kormányfőként, katolikus közéleti szereplőként egyaránt jelentőset alkotott.

Nézze meg ezt is:

Fűtéstámogatással enyhítenek a téli gondokon

A Szeged-Csanádi Egyházmegyei Karitász egész évben számos jótékonysági akcióval és adománnyal segíti a rászorulókat. A téli időszakban …