

75 évvel ezelőtt, 1946. február 6-án, egy évvel Budapest ostromát követően sikeresen végzett Hold-radar kísérletet Bay Zoltán és csapata.
Bár az amerikai kutatócsoport kis idővel megelőzte őket a felfedezéssel, a Bay-csapat által alkalmazott módszernek, a jelösszegzésnek köszönhetően mégis nemzetközi elismerésre tettek szert. Ezt a módszert a korszerű radarcsillagászat ma is alkalmazza, a modern számítástechnikai eszközöket használva.
Bay Zoltán ezzel a felfedezéssel megalapozta azt, hogy a radarcsillagászat mint új tudományág létrejöhetett. A sikeres kísérlet 75 éves évfordulója alkalmából hétfőn a Gyulavári református templomban is megemlékeztek. Márki-Zay Lajos csillagász, egykori matematika-fizika szakos tanár elárulta, a tervek szerint számos nagyszabású programot rendeztek volna, a koronavírus-járvány azonban ezek nagyrészét megakadályozta.
Hozzátette, a tervek szerint a Hold egyik kráterét Bay Zoltánról nevezhetik majd el, illetve a Gyulaváriban található emlékszoba kiállítását is kibővítik. Márki-Zay Lajos ugyanis újabb dokumentumokat, tárgyakat gyűjtött össze a világviszonylatban is meghatározó természettudós munkásságával, valamint a Hold-radar kísérlettel kapcsolatban. Az állandó kiállítás helyszíni adottságait kihasználva igyekeznek majd még átfogóbb képet mutatni Bay Zoltán magán- és szakmai életéről.
Kónya István alpolgármester emlékeztetett, a város önkormányzata számos módon próbálja őrizni Bay Zoltán emlékét. 2017-ben létrehozták a Bay Zoltán emlékszobát, az ő nevét őrzi a gyulavári általános iskola, illetve a kiemelkedő tanulmányi eredménnyel rendelkezők számára létrehozott ösztöndíj egyaránt.
Bay Zoltán nevéhez nem csak a magyar Hold-radar-kísérlet fűződik, hanem a fotoelektron-sokszorozó és a fénysebességre alapozott méterdefiníció egyaránt. A hétfői szűk körű eseményen a megjelentek elhelyezték az emlékezés koszorúit a református templom udvarán található szoborhoz.