2021. április 18., vasárnap
FONTOS

Kulturális mozaik

A Magyar passiótól a Jézus Krisztus Szupersztárig – 90 éves a Szegedi Szabadtéri Játékok

A zászlódíszbe öltözött Boldogasszony sugárúton megindul a különvonatokon érkezett közönség áradata. A tribünsorok megtelnek. Megkondulnak a templom harangjai, a felharsanó kürtszó jelzi, megkezdődött az előadás – írta Balogh István atya, a Szegedi Katolikus Tudósító alapító szerkesztője. 1931-et írunk. Voinovich Géza színpadi művével, a Magyar passióval indult el az alföldi város helyfoglalása a magyar színháztörténetben.

A Mátyás király korában játszódó darab Jézus életét és szenvedéstörténetét beszéli el magyar históriai képekkel átszőve, melyben Szegeden Hevesi Sándor rendező „főszereplővé” avatta a templomot.

A Játékok elindítása része annak az átfogó, Klebelsbergi Kunó vezette kultúrpolitikának, melynek köszönhetően Szeged az európai városok közé emelkedett. Létrehozása a kulturális és politikai élet számos jeles képviselőjének támogatását élvezte.

A folytatás további sikereket hozott, és a Trianon után felemelkedését kereső országban a kultúra hatékony eszköznek bizonyult az elszigeteltség oldására.

1933-ban került bele a repertoárba és vált elmaradhatatlan darabbá Az ember tragédiája.

A második világháború véget vetett a Játékoknak, 20 éven át tartó álom következett. 1959-ben kezdődött új korszak, a Hunyadi László bemutatójával. A 80. évfordulót a Játékok emblematikus darabjával, Madách Az ember tragédiájával ünnepelték Vidnyánszky Attila rendezésében.

A Szegedi Szabadtéri 90 nyara alatt a több mint 250 produkció, a csaknem 5 millió néző mutatja, hogy a Játékok az ország egyik legeredményesebb szabadtéri színházává vált. A pandémia időszakában reménnyel telve készülnek az évadra: Andrew Lloyd Webber Jézus Krisztus Szupersztár című darabjával köszöntik az évfordulót.

Szegedi horizont 2020 –reprezentatív válogatás a kortárs irodalomból

„Olyan, hogy szegedi író nincs. De olyan, hogy szegedi mítosz, van! És a város mítoszok nélkül a senki földje. Ha ez a vidék nem lenne megírva, már elvitte volna a feledés” – fogalmazza meg Grecsó Krisztián az irdalom azon szerepének fontosságát, mely a kortárs lét, a mai tudás a közös múltról, a hely megújuló, ugyanazon a gyökérről táplálkozó szellemisége történeteket teremve eljusson az olvasóhoz.

Ebbe a törekvésbe állt bele a Szegedi horizont, és ad körképet a kortárs irodalom adott évi terméséből, gondoskodva arról, hogy a város körüli legendárium évről évre gazdagodjon. A Diószegi Szabó Pál és Bene Zoltán szerkesztésében megjelenő antológia Szegedhez kötődő írók, költők folyóiratokban megjelent munkáiból válogat. Benne országos hírnevű, a magyar irodalomnak külföldön is respektet szerző írók, valamint ifjú tehetségek, a kortárs irodalom ígéretei. A gyűjteményes kötet célja, hogy átfogó képet nyújtson a Szegedhez kapcsolódó kortárs irodalomról, és az alkotásokon keresztül a magyar irodalom keresztmetszetébe is betekintést adjon az olvasónak. 39 szerző – 23 lírai és 16 prózai alkotó – kapott helyet. Egyetlen kötet: műfajok találkozója, nemzedékek randevúja, stílusok kavalkádja. A Szegedi horizont a Somogyi-könyvtárban érhető el.

Hogyan lett a törökök papucsa szegedivé?

–Tíz éve hunyt el az utolsó szegedi papucsos 

A „szegedikum”-ként számon tartott lábbeli olyannyira összefonódik a Tisza-parti várossal, hogy a dóm szentélye mennyezeti mozaikján Máriát, a szögedi Máriát” szűrben, szegedi papucsban örökítették meg.

A közel hetvenezer pár papucsot készítő Rátkai Sándor hozzájárult ahhoz, hogy a szegedi papucs országosan híressé váljon. Szegediségét a hímzésnek köszönheti. A város környéki virágok közül fő motívum a pipacs, mellette gyakori a búzakalász, a nefelejcs és a gyöngyvirág.

A népi iparművész 1943-ban tett mestervizsgáját követően egyre keresettebb lett, hazai és külföldi táncegyüttesek is rendeltek tőle. Rátkai Sándor 2001-ben 23 pár papucsból álló mintakollekciót adományozott a szegedi múzeumnak. A szegedi papucs 2004 óta védett.

Nyelvtudományi kutatás szerint a „papucs” oszmán-török eredetű szó, nyelvünkben a hódoltság idején bukkan föl. Viselete Szegeden összefügg a városias életmód terjedésével, ekkor jelentkezett igény egy olcsó, de mutatós lábbeli iránt. Később a polgárság asszonyai, leányai is szívesen viselték a magyarosnak érzett, mutatós lábbelit.

Nézze meg ezt is:

Nagyböjti keresztút a szemináriumban

  A szeminárium papnövendékei és az elöljárók minden pénteken közösen imádkozzák a keresztutat. Elmélkedésekkel minden …