2021. június 24., csütörtök
FONTOS

Népszokások böjtidőben: ezek a békési hagyományok

A húsvétot a nagyböjt testi-lelki felkészítést segítő időszaka előzi meg.

Régen a vallását tartó ember nagyon komolyan vette ezt az időszakot, lényegében kenyéren és vízen élt 40 napon át. Harangozó Imre néprajzkutató az újkígyósi Ipolyi Arnold Népfőiskola épületében elevenítette fel a pár generációval ezelőtt még élő hagyományokat.

A böjtölés lelki hátterének egyik fontos eszköze volt a rózsafüzér, melyet az idősebbek a közelebbi múltban még az utcán is morzsolgattak. Harangozó Imre kiemelte, a Kárpát-medence térségében eddig több, mint 200 ezer, különböző változataiban élő magyar nyelvű archaikus imádságot jegyeztek le.
A nagyböjt alatt is volt helye vidámságnak, legalábbis az eleki németek megtalálták a módját ennek. A településen ma is él a böjttörés hagyománya, mely a hamvazószerda utáni harmadik szerdára esik. A legények ilyenkor tojást és bort gyűjtve járták végig a lányos házakat. A tojásokat azután kifújták, felfűzték és a templom melletti artézi kutat díszítő szoborra akasztották.
Harangozó Imre elmondta, a régebbi korok emberek embere alapvetően más attitűddel közelített nemcsak az ünnepek, hanem általában a világ felé.

Régen húsvét hajnalán több településen, így Újkígyóson, Csanádapácán is szokásban volt, hogy Krisztus keresésére indultak. Ilyenkor kora hajnalban szinte az egész falu kiment a temetőbe, és gyertyák fényénél elimádkozták a keresztutat.

Nézze meg ezt is:

Két új fertőzött Békésben

Két új esettel 21 922-re emelkedett szerdán a Békés megyei koronavírus fertőzöttek tavaly óta nyilvántartott …