2021. június 24., csütörtök
FONTOS

A Reisner-féle gyufagyárral folytatódik a levéltár sorozata

Ma már csak a Béke sugárúton található Bagolyvár őrzi az emlékét az egykor a Gyulahús telephelyén létesített gyufagyárnak.

A gyufagyártás már az 1870-es évek második felében megindult Gyulán. A gyár korai működéséről kevés iratanyag maradt fenn, a korabeli sajtóból azonban megtudhatjuk, hogy a gyár termékét már az 1879-es Székesfehérvári Országos Kiállításon érdeméremmel tüntették ki, valamint azt is, hogy az üzem termékeinek védjegye a lángoló mécses volt. A gyufagyár Reisner Emánuel vezetése alatt, a 19-20. század fordulóján élte virágkorát, 1900-ban pedig országos hírnévre tett szert a Tanítók Háza gyufával.

A gyár épületét a megnövekedett forgalommal és népszerűséggel arányosan folyamatosan bővítették, valamint egyre modernebb gőzgépeket szereltek be. Ebben az időszakban közel kétszázan dolgoztak a gyufagyárban. Szintén ekkor építették a ma is látható Bagolyvárat, melyben feltehetőleg Reisner Emánuel fia lakott családjával. 1927-ben a Szikra Magyar Gyújtógyárak vásárolta meg a gyárat a Reisnerektől, majd két évvel később a Magyar Általános Gyufaipari Rt. bérelte ki a Szikra gyulai gyártelepét. A gyufagyár végül 1939-ben zárt be végleg, felszámolása után az épületet Stéberl András vette meg, aki itt rendezte be húsüzemét és a szükséges átépítések után 1940 körül a termelést is megindította.

A gyufagyár több évtizedes működése során több halálos kimenetelű tűzeset is történt, melyről Sáfár Gyula Értékőrző című műsorunkban bővebben is beszámolt. De szó esik a Reisner család történetéről, hogyan vált a Gyulavári születésű izraelita lisztkereskedő leszármazottjából Gyula egyik legsikeresebb iparosává.

Nézze meg ezt is:

Két új fertőzött Békésben

Két új esettel 21 922-re emelkedett szerdán a Békés megyei koronavírus fertőzöttek tavaly óta nyilvántartott …