

A gyufagyártás már az 1870-es évek második felében megindult Gyulán. A gyár korai működéséről kevés iratanyag maradt fenn, a korabeli sajtóból azonban megtudhatjuk, hogy a gyár termékét már az 1879-es Székesfehérvári Országos Kiállításon érdeméremmel tüntették ki, valamint azt is, hogy az üzem termékeinek védjegye a lángoló mécses volt.
A gyufagyár Reisner Emánuel vezetése alatt, a 19-20. század fordulóján élte virágkorát, 1900-ban pedig országos hírnévre tett szert a Tanítók Háza gyufával. A gyár épületét a megnövekedett forgalommal és népszerűséggel arányosan folyamatosan bővítették, valamint egyre modernebb gőzgépeket szereltek be. Ebben az időszakban közel kétszázan dolgoztak a gyufagyárban.