Gyulatelevízió
„Aki jó szándékkal műveli a tudományt, az csak a világért művelheti azt!”
Negyedik alkalommal rendezték meg február 5-én a Gyulai Felsőoktatás Napjához kapcsolódó tudományos konferenciát. Az eseménnyel többek között arra emlékeztek, hogy az egyházmegye azóta egyetemmé alakult Gál Ferenc Főiskolája 2017. január 31-én vette át a gyulai felsőoktatás működtetését, vállalva a térség egyetemi, tudományos szolgálatát.
A „Világnak szóló tudomány” című konferencia a koronavírus-járvány miatt az internet segítségével volt követhető. Az eseményt Bódis János felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár, valamint Görgényi Ernő gyulai polgármester gondolatai vezették fel.
– A magyar kormány kiemelt feladataként tekint a felsőoktatás megújítására. Ennek az az alapja, hogy fiataljaink kiváló egyetemeken, korszerű körülmények között, értékes diplomát kapjanak. A hazai egyetemek fejlesztésében a következő öt évben több, mint 1500 milliárd forint hasznosulhat. A gyulai felsőoktatás megreformálása körül egy olyan partnerség fedezhető fel, melyek nélkül a hallgatók nem jutnának hozzá a megfelelő ismeretekhez, tudásanyaghoz. Feljegyzések szerint Gyulán már a XVI. században is működött iskola. A Gál Ferenc Egyetem történelmi elődje a Szent István király által 1030-ban alapított Csanádi Egyházmegye káptalani iskolája volt, amit Szent Gellért püspök hozott létre. A jeles múlthoz hűen az egyetem jelentősége, regionális, szemlélete, jó gyakorlata országos hírű – hangsúlyozta Bódis János államtitkár.
– A Gál Ferenc Egyetem képzései, valamint ez a konferencia is hozzájárul az egészségügyi képzettség, az egészségügyi kultúra erősítéséhez. Ennek a hiánya jelentős hátrányokkal járhat, melyet most, a járvány időszakában érzékelhetünk. Láthatjuk, hogy az egészségügyi műveltség hiánya milyen gondokat okoz. Például vírustagadást, oltásellenességet. Továbbá olyanok próbálnak iránymutatást megfogalmazni a járvánnyal kapcsolatban, akiknek ismeretei nem alapozzák meg, hogy ezen a területen véleményvezérek legyenek – fogalmazott Görgényi Ernő.
Kiss-Rigó László püspök előadásában azt mondta, aki jó szándékkal műveli a tudományt, az csak a világért művelheti azt. A konferencia címében a hangsúly azonban nem a világon van, hanem a tudományon.
– A világ beteg, gondokkal küzd, nehézségekkel áll szemben. Az igazi megoldás a problémákra pedig a tudomány. A tudományt lehet végezni hittel, hit nélkül. Előbbi esetben lehet az anyagba vetett hittel, vagy a Teremtőbe vetett hittel. Mi, keresztények, a Gál Ferenc Egyetemen a Teremtőbe vetett hittel akarjuk művelni a tudományt – hangsúlyozta a főpásztor.
A Magyar Tudományos Akadémia tagja, Szabó Gábor előadásában a tudomány igazságkritériumának vallási aspektusait elemezte
– A hitnek akkor van értelme, ha először elfogadjuk, hogy van Isten. Tudományos bizonyíték vagy cáfolat Isten létezésére vonatkozóan nincs, egész pontosan egy állítás sem fogadható el. Álláspontom szerint azonban nem is tudományos a kérdés. Valójában az emberi szegmens két különböző kultúrájáról van szó, amit az igazságkritérium szerint tudunk megkülönböztetni egymástól. Hogy tudományosan elfogadunk-e valamit, az egybeesik a kísérleti tapasztalatokkal. A hit esetében igaznak fogadunk el valamit, mely a hittételekhez kapcsolódik. Ebből kifolyólag nem tervezhetünk olyan kísérletet, melyben Ő meg fog mutatkozni. Fontos megnézzük, hogy egyáltalán milyen kérdést szabad feltenni. A természettudomány igazságkritériuma egy nagyon erős igazságkritérium, cserébe ezért egy sereg kérdésről le kell mondjon, mert tudományosan nincs értelme feltenni azt a kérdést, hogy mi az élet célja? Márpedig egy ember számára az életcél nagyon fontos kérdés lehet. Ezt a kérdést egy hívő ember számára igenis van értelme feltenni, a rá adott válasz igazságát pedig csak a hit alapozza meg – fogalmazott az akadémikus.
