Gyulatelevízió
Erdélyi főnemesi család hatodik gyermekeként született 1892-ben Segesváron. Papi pályára lépett, teológiai tanulmányait követően 1915. augusztus 24-én szentelték pappá a nagyváradi egyházmegye szolgálatára. Gyulán lett káplán, majd 1918-tól 1941-ig plébános. Apor Vilmos megújította a lelkipásztorkodást, felkarolta a szegényeket, és ápolta az ökumenikus kapcsolatokat. XII. Piusz pápa 1941. január 21-én nevezte ki győri püspökké. A gyulai hívek iránt szeretetből úgy határozott, hogy ebben a templomban, Gyulán szenteljék megyéspüspökké 1941. február 24-én. Apor Vilmos bátran kiállt a faji megkülönböztetés ellen, védte és befogadta az üldözötteket. 1945. nagypéntekén, amikor a püspökségre menekült lányokat és asszonyokat védelmezte egy szovjet katona többször rálőtt és halálosan megsebesítette. 1945. április másodikán, húsvét hétfőn halt meg. II. János Pál pápa 1997. november kilencedikén Apor Vilmos vértanú püspököt boldogok sorába iktatta.
Apor Vilmos életútját Iványi László kanonok idézte fel, aki 45 évvel ezelőtt kispapként, az első nyári gyakorlatát a Nádi Boldogasszony plébánián töltötte. Az eseményen elhangzott, a XX. század történelmének voltak olyan hősei, akiknek a nevét a rendszerváltás előtt évtizedeken keresztül ki sem volt szabad mondani. Ilyen volt többek között Apor Vilmos is.
Az eseményen elhangzott, Apor Vilmos életpéldája legyen vonzerő mindenki számára, hogy mindig készek legyünk másokra figyelve végezni szolgálatunkat, hivatásunkat. Emellett ne féljünk az áldozatok meghozataláról sem. A kórházban feljegyezték Apor Vilmos utolsó szavait, amelyben a püspök mint egy jó pásztor, búcsúzott a nyájától. A búcsú szavak több évtized távlatából ma is aktuálisak. Minden papnak, hívőnek, kereszténynek szól.
A szentmisét követően felszentelték azt a táblát, melyet Apor Vilmos püspökké avatásának 80. évfordulója alkalmából állítottak. Az esemény zárásaként az Apor Vilmos Katolikus Óvoda növendékei adtak műsort.
