2021. október 21., csütörtök
FONTOS

Kiss-Rigó László püspök, Üzenet

Tisztelt Olvasók, Kedves Testvérek!

A Pünkösd utáni Szentháromság vasárnapját, majd Úrnapját követően ebben a nyári időben folytatódik az liturgikus ünneplés naptára szerint az úgynevezett évközi vasárnapok sorozata. Ezeken az idén Márk evangéliumából olvasunk fel részleteket.

A közelmúltban hallhattuk a szentmisén azt az epizódot, melyben Jézus apostolaival viharba kerül egy bárkán és lecsendesíti a vihart. 2000 év folyamán szimbólummá, képpé vált a benne hívők számára a történelem nagy viharai és saját életük kisebb-nagyobb viharai kapcsán. A régi latin mondás szerint aki alszik, nem vétkezik. Lusta emberek szokták idézni saját lustaságuk humoros leleplezésére. Azt is mondják, hogy a jó alvás egyik alapfeltétele a tiszta lelkiismeret. Jézus lelkiismeretével valószínűleg nem volt probléma, de az egésznapos munka, fáradtság után éppen a kimerültség lehetett az oka annak, hogy amikor hajóra száll apostolaival, azonnal elalszik. A hirtelen támadt viharban feltételezhetjük, hogy felébredt, de úgy csinált, mintha tovább aludna. Úgy tesz, mint a szülő, aki bajbajutott gyermekének közelében van, látja, hogy mivel küszködik, de figyeli, hogy a gyermek magától, saját erejéből meg tud-e küzdeni a problémával, hogyan áll helyt. Az apostolok sehogy nem álltak helyt: pánikba estek, életveszélyt éreztek, nagyon megrémültek. Szinte indulatosan felébresztik Jézust, vegye már észre, hogy baj van. Ő felkel, nyugalom és erő sugárzik belőle, és a vihar lecsendesül. Megkérdezi tőlük: mit izgulnak, miért félnek, még mindig nem ismerik őt, nem bíznak benne? Mi egy kicsit paternalisztikusan azt szoktuk mondani, hogy amíg engem látsz, addig nem kell félni. Magukban egyesek néha hozzáteszik: ha félni kell, akkor már úgy sem látsz. Jézus azonban nemcsak azokat figyelmeztette – ne féljenek –, akik ténylegesen látták őt, de megígérte virtuális, ugyanakkor személyes jelenlétét azoknak is, akik már fizikailag nem láthatták, de hisznek benne, követői, mint mi, mai keresztények. Ez ad mások által nehezen értelmezhető többletet a benne hívőknek a történelem és saját életük viharaiban egyaránt.

Aki tudatosítja az ő láthatatlan, de valós jelenlétét, annak semmilyen esetben nincs oka pánikba esni, stresszelni, idegeskedni. Ez azonban nem valamilyen meditációval, önszuggesztióval kialakított szenvtelen hozzáállás, mely könnyen elviseli azt is, ha a hátán fát vágnak. Jézus nem passzivitásra, belenyugvásra buzdít, hanem küzdelemre, erőfeszítésre, áldozatra. Ő a benne hívők számára nemcsak azt ígéri, hogy velük van, az ő oldalukon áll, szimpatizál velük, hanem hogy ténylegesen erőt ad, lelki energiákat szabadít fel bennük. Ez az a többlet, amit valóban csak az tapasztal meg, aki tényleg az ő követője, ismeri őt és hisz benne. Érdemes ezt az erőforrást felkutatni és alkalmazni mindennapjaikban, akár csak egy kis bili-viharban, akár embert próbáló, megrendítő viharban találjuk magunkat.

Nézze meg ezt is:

Tanyasi népiskolából az operavilág csúcsára

Két birodalom királynője Tokody Ilona mintha az általa megtestesített operaszerepek éthoszát képviselné a mindennapokban is: Liú …