Pénteken 9 és 17 óra között Szabó Árpád hagyományőr a 16. században használt hajdúpuska korhű másolatával adta le a lövéseket a várfalról. A kornak ez volt a legjellegzetesebb tűzfegyvere, ezeket használták a várvédők is.
A napközbeni puskalövések apropója az volt, hogy 455 évvel ezelőtt, 1566-ban július másodikán kezdődött meg az ostrom, mely a török kor leghosszabb ideig tartó várostroma volt.
A gyulai vár legfontosabb eseménye 1566 nyarán zajlott le. Erről az időszakról sok írásos forrás van, a korabeli krónikások megírták az esemény történetét. Egészen pontosan lehet rekonstruálni, hogy mi minden történt akkor. 455 évvel ezelőtt, július másodikán vonultak fel Pertev pasa hadai a gyulai vár alá egy nagyjából 30 ezer fős sereggel, és hosszú ostromra rendezkedtek be. Körülzárták a várat, bent pedig Kerecsényi László várkapitány mintegy kétezres várvédő sereggel igyekezett ellenállni az ostromnak.
A gyulai vár nyitvatartási ideje alatt Szabó Árpád hagyományőr korhű kosztümben nemcsak a fegyvereket sütötte el óránként, hanem két lövés között a lovagteremben viselet- és fegyverbemutatót is tartott.