Gyulatelevízió
Enyhe, majd fokozatosan erősödő eső fogadta a bérmálkozókat, a bérmaszülőket és rokonaikat pünkösd szombatján a Szent Gellért Fórumban. A váratlan égi áldás sem akadályozta meg azonban a közel száznyolcan fiatalt, hogy felvegyék a bérmálás szentségét.
– A keresztények kétezer év óta összegyűlnek vasárnaponként magánházakban, katakombákban, börtönökben, templomokban, stadionokban, hogy a feltámadt Krisztust ünnepeljék, tőle erőt merítsenek – fogalmazott Kiss-Rigó László püspök. Szavait az aktuális pillanathoz igazítva egy hasonlattal élt: az eső növekedést ad, amelyre nekünk is szükségünk van – lelki, szellemi gazdagodással mindannyian csak fejlődhetünk. Ugyanígy gazdagítanak a hozzánk közelálló barátoktól, családtagoktól kapott ajándékok is. Jézus két ilyen ajándékot is átnyújtott az apostoloknak és egyben nekünk is, amelyek megerősítenek bennünket.
– Az utolsó vacsorán a kenyérre azt mondta, hogy ez az ő teste, a borra azt, hogy ez az ő vére, egyétek, igyátok. Mi nem látjuk őt, de megismertük, kapcsolatban vagyunk vele – vallotta. Rámutatott, Jézust ünnepeljük minden vasárnap, azonban nem azért megyünk templomba, mert ez egy szép szokás, hanem mert a feltámadt Krisztus szavait hallhatjuk az evangéliumban és a kenyérben magukhoz vehetjük az ajándékát: őt magát engedhetjük be az életünkbe.
Szintén megígérte a tanítványainak a Szentlelket, amelyről akkor még nem tudták, hogy mit jelent. Azonban Jézus feltámadása után ötven – görögül pentékoszté – nappal, látványos természeti jelenségek kíséretében megkapták az ajándékát: végre megértették, hogy mit tanított számukra a Megváltó. Leküzdve a Krisztus halálát követő félelmeiket, őszintén tanúságot tettek: az a Názáreti Jézus, akit a jeruzsálemiek megöltek, feltámadt, találkoztak vele, ő a világ üdvözítője.
– A Szentlelket az apostolok pünkösdkor kapták meg, de mindannyian megkapjuk a kereszteléskor és a bérmálkozásban. Olyan ajándék ez is, mint a többi ajándék, nem kötelez – mondta Kiss-Rigó László. – Nem mindegy, hogy miként kapjuk, ha csak túl akarunk lenni rajta, nem is foglalkozunk vele, akkor ezt a megajándékozott is érezni fogja, talán ki sem bontja azt. Azonban vannak olyan ajándékok, amelyeket szeretettel adunk és szeretettel kapunk. Ilyen a Szentlélek ajándéka is, amely Isten jelenléte bennünk, de nem erőszakkal tör ránk, nem a szabadságunkat csorbítja, hanem éppen ellenkezőleg: nemesíti, s ha élünk vele, akkor gyümölcseit is élvezhetjük.
Emlékeztetett egy kétezer éves tapasztalatra: Krisztus megismerése után sokan lelkesen csatlakoznak a közösséghez, de azt követően szépen lassan lemorzsolódik komoly hányaduk.
– Csak gondoljunk arra, hogy ma Magyarországon papíron milyen számban keresztelkednek meg, utána hányan lesznek elsőáldozók, majd mennyien bérmálkoznak, s végül kik azok, akik a társadalomban is nyíltan vállalják, hogy ők Krisztus követői – mutatott rá arra, hogy ez a probléma is aktuális.
Egy ókeresztény példázatot idézett fel a kérdésről: olyan ez, mint amikor betéved egy nyúl a városba. Egy kutya üldözni kezdi, majd más ebek is meglátják a hajszát, bekapcsolódnak abba. Újabb és újabb kutyák jönnek, szinte falkává alakulnak, az utoljára csatlakozók már nem is tudják, hogy mit és miért kergetnek, csak azért rohannak, mert a többiek is ezt teszik. Azonban, ahogy fáradnak, azok maradnak le először, akik nem tudják, hogy mi a céljuk, csupán beálltak a többiek közé, mert azt látták, hogy sokan vannak. A keresztény életben is ugyanez a helyzet.
– Azok, akik személyes kapcsolatban állnak Jézussal, az ő erejével, lelkületével tudnak küzdeni, élni. Akik viszont csupán megszokásból követik, azok lemorzsolódnak, s nem tudjuk, mi lesz a sorsuk – hangsúlyozta Kiss-Rigó László. A püspök bízik abban, hogy a bérmálkozók az előbbiekhez fognak tartozni, életük végéig kitartanak Krisztus mellett. Hozzátette, ez számukra, akik korábban bérmálkoztak, is egy olyan pillanat, amikor megújíthatják fiatalkorukban tett fogadalmukat.
Kiss-Rigó László azt kívánta a bérmálkozóknak, hogy tudatosan fogadják a Szentlelket, és segítse őket abban, hogy hasznos, boldog életet élhessenek. Ezt vállalták a fiatalok, és megújították keresztségi fogadalmukat, majd impozáns látványt nyújtva a négy püspöki helynök, valamint a püspök párhuzamosan kente meg krizmával az érkezőket: közel száznyolcan új, keresztényként nagykorúvá vált hívővel erősödött az egyházmegye.
