2021. augusztus 4., szerda
FONTOS

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus jegyében

Múltfeltáró kiállítás a látogatóközpontban

Építeni csakis szeretettel címmel nyílt kiállítás a Szegedi Dóm Látogatóközpontban.

Az 1938-as év eseményeit bemutató tárlaton fotók, a kort dokumentáló újságcikkek, filmfelvételek, emléktárgyak adnak képet arról, hogyan élte meg Dél-Magyarország a hármas szentévet.

1938 annus mirabilis volt: a 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus éve, valamint Szent István halála és országfelajánlása, vagyis a Regnum Marianum kilencszázadik évfordulója. A Szeged-Csanádi Egyházmegyében Glattfelder Gyula püspök, Apor Vilmos gyulai apát-plébános és Lindenberger János apostoli kormányzó mindent megtettek azért, hogy Szeged városában és a püspökség területén, valamint a csonka Váradi Egyházmegye területén élő hívek felemelt szívvel készüljenek és ünnepeljenek. Ennek a készületnek és ünnepnek állít emléket a kiállítás.


A táraltot megnyitó Kiss-Rigó László püspök azt fogalmazta meg, az emlékezés a múltra az az aktus, amivel az ember a feltartóztathatatlanul múló időt, a kronoszt tartalommal tölti ki, azaz kairosszá teszi.

Tartalommal kitölteni az időt azt jelenti, hogy tudatosítjuk a múltbeli történéseket, és keressük, hogyan gazdagíthatjuk, erősíthetjük ezáltal a jövőt. Ezúttal múltunkból azt emeljük ki, amikor államalapító királyunk Mária oltalmába ajánlotta hazánkat. Visszatekintünk erre a felajánlásra, lelki és szellemi erőt merítünk királyunk hitéből.

A kiállítást Serfőző Levente oktatási helynök mutatta be. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülve 2017-ben kezdtek bele a múltfeltáró munkába. A kutatás olyan gazdag eredménnyel járt, olyan eseményeket hozott elő a feledés homályából, melyek bátorságot adó és identitást erősítő valósággal bírnak, ezért érezték szükségét, hogy tárlat keretében megismertessék a közönséggel.

Az egyházmegye azokban az években történelmet írt. A Glattfelder Gyula szentbeszédéből származó mottó – Építeni csakis szeretettel – mutatja a Trianon után megtört nemzet élni akarását. 1938-ban minden az ünnepről szólt. Tízezrek utaztak a fővárosi eseményekre, várták a Szent Jobbot Szegeden és a nagyobb városokban, a kisebb falvakban is eucharisztikus lelki napokat szerveztek.

Az Építeni csakis szeretettel húsz témát dolgoz fel. A becses tárgyak között láthatjuk a Szent Gellért Serleget. 1934-ben a Szegedi Katolikus Kör alapította a Szent Gellért Serlege vacsoráját, melyen országos közszereplőket kértek fel, hogy értékeljék a közéletet, és a keresztény nemzeti értékek mentén mutassanak irányt.

Külön tabló mutatja be a tárlaton azt az összefogást, melyben négy szegedi gimnázium tanárai, diáksága és szülői szervezete szövetkezett 1938-ban, hogy egy ifjúsági templom építését kezdeményezzék. Fényképek és dokumentumok mutatják a Szent István-templom építésének lépéseit. Az alapozása megtörtént, a kivitelezés elindult, a háború miatt azonban félbeszakadt, és soha nem fejeződött be.

Serfőző Levente felhívta a figyelmet az újszegedi ligetben állított lourdes-i barlangoltárra, mely a szegedi Mária-tisztelet szentélye, a szegediek zarándokhelye volt egészen 1967-es lerombolásáig. A Mária-szobrot az egyházközség hálatáblákkal együtt a templomba menekítette.

Az emlékek azt mutatják, a szentév megünneplése erősítette a szórványban ragadt katolikus közösség hitét és egyházmegyei identitását. A kiállítás érdeme, hogy a feledésbe merült vagy kimondottan eltüntetett történelmi emlékek és események felidézése ma is hirdetheti a hármas szentév egyetemes üzenetét, és egyben arra is ösztönöz, hogy őseink hitéből, nemzetszeretetéből mi magunk is erőt merítsünk – fogalmazott a kiállítás szellemi atyja, Serfőző Levente.

Nézze meg ezt is:

Osztoztak a gyászban a Covid áldozatainak hozzátartozói

Mécsesgyújtás és ima Covid-osztályokon tevékenykedett orvos és gyászfeldolgozó szakember is mesélt tapasztalatairól a Szent Dömötör …