2021. október 26., kedd
FONTOS

Újrakezdés a Lélek erejével

Kovács Zoltán atya, a kisteleki Szent István király-templom káplánja

A járványhelyzet hozta elmélyülés, olvasás csendes percei új lendületet adtak. Ezt tapasztalták meg Kisteleken is. A találkozás lehetőségének megnyílása a kisteleki plébániára egy pünkösdi zarándoklatot hozott. Kovács Zoltán atyát, a kisteleki Szent István király-templom káplánját kérdeztük pünkösdről, az újra induló közösségi életről.

➜ A pünkösd összekapcsolódott az általános nyitással. Hogyan élik meg a feltáruló lehetőségeket?

➜ A karantén végére mindegyikünkre rátelepedett, hogy hú de csinálnék már valamit! Programok tervezésének vágya töltött be engem is. Most, hogy itt a lehetőség, úgy érzem, hirtelen sok minden ránk zúdul. Egészséges szervezői bölcsesség szükséges, hogy lássuk, mindennek megfelelni nem tudunk, mindenhol ott lenni nem tudunk. Örülünk a programoknak, de nem szabad átesni a ló másik oldalára.

➜ Hogyan ünnepeltek idén?

➜ Kistelek és környéke nagyon szereti a Petőfiszállás-Pálosszentkút kegyhelyet. Sokan eljárnak oda ünnepekkor. Most is zarándoklatra hívtuk az egyházközséget. Pünkösd hétfőn hajnal háromkor indultunk Kistelekről. Az idősebbek emlékeznek arra, hogy fiatal korukban mindig elindultak, felkeltek hajnalban, vitték a lobogót, énekeltek, imádkoztak, így érkeztek meg a búcsúra. Mi most ezt a hagyományt keltettük életre. Csengelén megálltunk reggelizni, beszélgettünk, majd onnan folyatattuk tovább. Fél tízre érkeztünk meg, és tíz órakor így ünnepeltük a szentmisét.

➜ Mit visz magával a bezártság hónapjaiból?

➜ Az elmúlt hónapokat jól ki tudtam használni olvasásra, elmélyülésre. Azok a csendesebb percek, amiket ez a járvány hozott magával, most új lendülettel indítanak útnak. Megéreztük, mennyire fontos vinni az evangéliumot. A járvány adott lehetőséget arra, hogy online is nyissunk nemcsak a híveink felé, de azok felé is, akik nem jártak addig templomba. Az online tér közelebb vitte hozzájuk életünket, ezt szeretnénk kamatoztatni a jövőben, és élőben programokra hívni mindazokat, akik követtek bennünket az internet segítségével.

➜ Mikor vált személyes ünneppé az ön számára a pünkösd?

➜ Számomra akkor vált lelki ünneppé, amikor elkezdtem saját tapasztalatokat szerezni a lelki életről, a belső világról a szentek az előttünk járó egyházi hagyományt követve. Személyes ünneppé akkor lett a pünkösdi időszak, amikor én is hasonló tapasztalatot szereztem, mint az apostolok. Amikor megéreztem, hogy működik egy láthatatlan erő, amely mindig új életre kelt, mindig új reményt ad, új hitet ad, segít a Jóisten hangját meghallanom. Így azonosulni ezzel az ünneppel.

➜ Szokott-e a Szentlélekhez fohászkodni, milyen élethelyzetekben fordul hozzá?

➜ Igen. Az imádságaim nagy részét Szentlélek hívásával kezdem. Szentírásolvasás előtt, prédikációk előtt mindig kérem a Szentlelket. Érzem korlátaimat, végességemet, tudom, hogy magamtól sokszor ugyanazt mondanám, ugyanúgy fejezném ki magam. Látva azt, hogy rászorulok a fentről jövő segítségre, folyamodom a Szentlélekhez. Különösen akkor, amikor tanítok, mások felé szolgálok, hogy nyissa meg szívüket a Szentlélek.

➜ A Szentlélek ajándékai közül mit tart most a legfontosabbnak?

➜ Minden élethelyzetre van ajándéka a Szentléleknek, s bár a forrás egy, de tudjuk azt kérni, ami adott helyzetben a leghasznosabb a legszükségesebb számunkra. A tanítás nekem nemcsak a szószékről, az iskolai hitoktatásban is feladatom. Ezért gyakran kérem az értelem és bölcsesség adományát. De számos élethelyzetben jelent segítséget számomra, hogy a Szentlélek ajándékaiért imádkozhatok. A fegyelmezett munkához szükség van a józanság, önmegtartóztatás lelkére. Aki vigasztalan, annak a remény ajándékát kell kérni a Szentlélektől. Az lelki tudatosságra vall, ha valaki fel tudja mérni, hogy az ajándékok közül melyik a legfontosabb.

Nézze meg ezt is:

Bálint Sándor néprajzi látásmódja

  Teremtett világ és kultúra egysége Bálint Sándor a vallási kultúra első komoly hazai kutatója volt. Ennek …