Gyulatelevízió
Az alábbiakban Yoon Kuk Lee-vel, a szeptember 21-én kezdődő Szent Gellért Nemzetközi Zenei Fesztivál művészeti vezetőjével készített beszélgetés rövidített változatát közöljük.
➜ Az alapító Robert Christian Bachmann már a kezdetekkor karakteres elképzelésekkel körvonalazta a Szent Gellért Fesztivált. Ön utódjaként mit tart a legfontosabbnak?
➜ Volt szerencsém a kezdetektől fogva jelen lenni a fesztivál életében és együtt dolgozni Bachmann professzorral. A 2008-as induláskor az volt a közös célunk, hogy üdítően új és egyedülálló zenei élményeket kínáljunk Szegednek és a Dél-Alföldnek, miközben tudtuk, hogy a város már eleve kíváló zenei intézményekkel rendelkezik. Az utóbbi években sikerült elérnünk, hogy olyan fiatal, külföldi zenészeket hívtunk meg a Szent Gellért Akadémia fesztiválzenekarának és a kamaracsoportok megalapítására, akik képesek elkápráztatni a közönséget. De hogy a kérdést is megválaszoljam: folytatom a küldetést, és még több magyar művészt tervezünk integrálni a programokba.
➜ Miképpen foglalná össze a rendezvény kulturális és spirituális küldetését?
➜ Mint új művészeti vezető, egyértelmű küldetésem van. Európában, de globális szinten is forradalom zajlik a barokk és a klasszikus zene újrafelfedezésében. Az elmúlt száz évben a zenészek és a közönség is eltávolodott a romantikus hangzástól, amiben a barokk és klasszikus műveket játszották. Európában ma egy Mozart-művel, ami úgy hangzik, mint Tschaikowsky, nem tud mit kezdeni a közönség. Ezért biztosak lehetünk afelől, hogy a fesztiválon minden tőlük telhetőt megtesznek a zenészek, hogy a zeneszerzőket koruk zenei nyelvén mutassák be. Karmesterként is úgy fogom bemutatni Haydn, Mozart vagy Beethoven műveit, ahogy akkor hangzottak. Ez a mi kulturális küldetésünk.
Ami a lelki küldetést illeti, a válasz nagyon egyszerű. Ez nemcsak a mi küldetésünk, hanem a világ összes zenészéé is. Olyan szellemi élményt szeretnénk adni a közönségnek, ami csak a zenével lehetséges.
➜ A salzburgi Mozarteum oktatójaként miként vélekedik: napjainkban van-e még létjogosultsága a történelmi „nyugati“ műzene hegemóniájának?
➜ Az európai zene hegemóniája éppen azért létezik, mert ezt a zenei nyelvet minden kultúra érti. Édesanyám, aki 1906-ban született, azon első koreaiak egyike volt, aki zongorázott, és európai zenét játszott. Mióta az eszemet tudom, mindig szólt otthon a zene.
Természetesen a keleti kultúrák zenéjét is nagyra tartom, mint például a tradicionális koreai zenét, de nem gondolnám, hogy mondjuk egy kongói származású illetőhöz közelebb tudna állni a tradicionális koreai zene, mint Mozart. 35 éve tanítok a salzburgi Mozarteum Egyetemen, és soha nem volt olyan érzésem, hogy Ausztriában tanítanék, mert a tanítványaim szó szerint a világ minden tájáról érkeztek. Ez egyértelmű bizonyítéka az európai zene hihetetlen globális státuszának.
➜ A Szent Gellért Fesztivál arra is alkalmat teremt, hogy a világ számos országából érkező muzsikusok együtt lépjenek pódiumra szegedi zenekari művészekkel és szólistákkal…
➜ Egy ilyen találkozás mindenki számára gyümölcsöző. Ezzel például akkor szembesültem, amikor Boros Misi Mozart Concerto-ját játszotta a Mozarteum Egyetem egyik fiatal koreai hallgatójával. Hihetetlen zenei élmény volt.
➜ Milyen szempontok szerint alakította ki a 2021-es fesztivál műsorát?
➜ A pandémia miatt a 2020. évi fesztiválon kizárólag magyar előadók léptek fel. Korábban többnyire nemzetközi művészeket hívtunk el a fesztiválra, akikről azt gondoltuk, hogy a szegedi közönség izgalmasnak talál. Miközben a magyar előadókat kerestem, szembesültem azzal, hogy nagyon sok kiváló magyar zenész még sosem lépett fel Szegeden. A 2021-es fesztivál szervezése közben az egyik fő szempont tehát éppen az volt, hogy olyan magyar szólistákat sorakoztassak fel, mint Baráth Emőke, Molnár Levente, Várjon Dénes, Horti Lilla, Kelemen Barnabás és vonósnégyese, Kokas Katalin, Kokas Dóra és Palojtay János. Ezen kívül a fesztivál történetében először van vendég zenekarunk, az Anima Musicae Kamarazenekar, mely tehetséges fiatal budapesti zenészekből áll.
