2021. október 23., szombat
FONTOS
Kucsera Tamás Gergely

Nem hangosabbak akarunk lenni, tisztábban akarunk szólni

Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett filozófus nevét a Klebelsberg Társaság egy évvel ezelőtti megalakulása hozta be a szegedi köztudatba. A Magyar Művészeti Akadémia főtitkárát kérdeztük a köztestület és az egyház, mint kulturális üzenetmondó kapcsolatáról, és a jeles művelődéspolitikus emlékét ápoló társaság tevékenységéről.

➜ Az egyház a kultúra eszközét is használja, amikor kilép a templom falai közül, hogy megszólítsa az embereket. Mi lehet az akadémiával való kapcsolat, és hogyan látja az egyház, mint kulturális üzenetmondó szerepét?

➜ Azt kell keresnünk, mi a közös, mi az, amit együtt, összhangzóan mondhatunk, miközben mindenki külön-külön viszi azt az üzenetet, amit a maga feladata meghatároz. Az egyház számára ez az üzenet maga az evangélium, az örömhír abban a világban, amelyben kicsit tisztább, kicsit visszafogottabb, csendesebb mondatok, gondolatok nehezebben hallatszanak, mert nagy a zaj. Sokan hangosan, talán a tartalom felől, annak értéke felől nézve túl hangosan közvetítenek a társadalom felé. Az egyház a maga többezer éves tekintélyével, és a Magyar Művészeti Akadémia, mely mint köztestület mindössze egy évtizedet mondhat magáénak, de mégis a maga felelősségével, alkotmányos megbecsültségével és ebből fakadó méltóságával nem engedhet meg magának olyan közlési formákat, melyeket mások megtesznek. Így a „hangosságot”, harsányságot tekintve van versenyhátrányunk, de hozzáteszem, nem hangosabbak akarunk lenni, hanem tisztábban akarunk szólni. Ebben pedig úgy támogatjuk egymást, hogy tudjuk és hisszük egymásról, hogy az embert emberként, s nem valami terméket fogyasztó, befogadó létezőként gondoljuk el.

Az embernek számunkra ma is, mint a szekularizáció előtti világban, kijelölt helye van a létezők teremtettségében, az istenképmásiság okán a személyiséget nem önmagáért valónak tekintjük, hanem ajándéknak, melyre vigyázunk és a másikban is ezt tiszteljük. Ebben nemcsak partnerek, de társak is lehetünk, és ebben a szemléletben gondolunk a társadalmi környezetünkre, ahol van missziós feladatunk. Hasonló a működési logikánk. Az egyház sem a jelennek, a pillanatnak szóló üzeneteket küldi, ahogy a művészet – ha valóban művészetről van szó – sem csak a jelenben való gyönyörködtetést vagy csak a most élvezhető és fogyasztható kulturális terméket jelenti. A jelenen túlmutató értékhordozás, értékfelmutatás kell hogy legyen a célunk, amit mint művészetet közvetítünk, valamint ahogy segítünk ezen alkotások, produkciók, illetve a kapcsolódó elméleti munkák létrejöttében. Így van hasonlóság, természetes partnerség. Kell hogy legyen egy természetes egymásról tudás, miközben mindenki végzi a feladatát, és ha mindezek fennállnak, szükségszerűen kialakulnak az egymásra találások és közös munkák.

➜ Milyen kezdeményezésekkel fordul a Magyar Művészeti Akadémia az egyház felé?

➜ Az akadémia, mint összművészeti intézmény világnézetileg nyitott a valóság egészére. Az alapítói szellemiség és a makoveczi organikus szemlélet is ennek a megalapozását és gyakorlatát biztosítja. Élő kapcsolatunk van az élő egyházzal. Folyamatosan kapcsolódunk egyházi programokhoz, minden évben számos eseményt támogatunk.
2017-ben a reformáció 500. esztendeje ünnepségsorozatában segítettünk, egyes programelemeihez anyagilag is hozzájárultunk, de az emlékévet koordináló bizottságban az akadémia testületi súlyával is megjelent. 2018-ban az unitárius egyház 450. évfordulójának ünnepségsorozatában is részt vettünk. Együttműködünk közös akciókban az evangélikus egyházzal is. Nemzetközi, több helyszínen is megjelenő, magyarországi zsinagógák és azok felújításait bemutató kiállítást is támogattuk. 2018-ban Átlényegülés – Az Eucharisztiáról a csodák és a művészet nyelvén címmel, 2019-ben Agnus Dei, az Oltáriszentség tisztelete címmel nyílt kiállítás a Pesti Vigadóban a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való készület jegyében.

Idén nyáron ugyancsak a NEK-hez kapcsolódtunk, otthont adtunk az Orcád világossága, a Legyetek tanúim és az Ezerarcú szeretet című tárlatoknak. A három szorosan összetartozó témát – az 1938-as eucharisztikus kongresszus emlékezete, a keleti egyház bemutatása és az egyház karitatív tevékenysége – dolgoznak fel. De részt vettünk Székesfehérváron, jelenleg Esztergomban egy kortárs művészeti alkotásokat bemutató vándorkiállítás, valamint a Római Magyar Akadémián egy szintén a NEK tiszteletére összeállított Ne féljetek! című tárlat megrendezésében. Ez utóbbi kurátora Hauser Beáta, Ferenczy Noémi- és Rózsa Anna-díjas textilművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Az MMA hasonló, képzőművészek és iparművészek alkotásaiból nyíló kiállítása az Eucharisztikus Kongresszus idején Budapesten is látható lesz a Pesti Vigadóban, Találkozás címmel. A Bajza utcai épületünk kerítésén szeptemberben plakátkiállítással kapcsolódunk a NEK-hez. Ez egy történeti, művészeti visszatekintés az Eucharisztia és a magyarság több mint ezeréves kapcsolatára. Ez a kiállítás Európa számos nagyvárosában is látható, idegennyelvű változatokban.
A kiállítások mellett számos könyv megjelentetése is mutatja az együttműködést. A Magyar barokk freskófestészet első kötetét Erdő Péter bíborossal és Spányi Antal megyéspüspökkel mutattuk be, azóta megjelent a második kötet, a harmadik pedig megjelenés előtt áll. A Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez is fűz minket kultúratámogató kapcsolat. A Toronyirány Magazin kulturális mozaikjával van szakmai kapcsolatunk, valamint az egyházmegyei televízió működéséhez is hozzájárulunk a kultúraközvetítés területén. A példák alapján jól látható, teljes a nyitottság, vissza-visszatérőek és számosak a kapcsolatok.

➜ A Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez köti, hogy tagja lett a 2020 őszén alakult Klebelsberg Társaságnak. Az indulást követően mindent megállított a pandémia. Mi tudott elindulni?

➜ A covid két hulláma között éppen csak be tudtuk jelenteni, hogy a 20. századi magyar kultúrpolitikát meghatározó kultuszminiszter, Klebelsberg Kuno gróf tiszteletére alakult társaság Szegeden. Kezdeményezésünk általános célja, hogy az egykori kultuszminiszter emlékét ápoljuk a tudomány, a művészet, valamint az oktatás területén szegedi hangsúllyal. Így a tagságot is a Klebelsberg által egységben kezelt területek, a tudomány, az oktatás, a művészet és a vallási élet képviselői alkotják. Megtisztelő, hogy a szegedi kötődésű kezdeményezők meghívtak az alapítók közösségébe – egyetlenként, akinek nincsen közvetlen kötődése a városhoz. A novemberi alapításhoz képest még nem tudtunk érdemi tevékenységet folytatni. A terveinkben szoborállítás, emlékkonferencia, ismeretterjesztés szerepel. Őszre ütemezetten mihamarabb készülünk egy személyes találkozóra, és reményeink szerint megkezdjük a munkát. Bár a covid ellehetetlenítette a kezdeteket, de a szándék nem tört meg, csak zárójelbe került.

Nézze meg ezt is:

Színházi és tánckultúra a Dél-Alföldön

Világot teremtő deszkák Az egyházmegye első állandó színháza Szegeden jött létre 1735-ben. A nemes kezdeményezést további, …