Gyulatelevízió
A magyar Alföld kulturális fellegvára Szeged. Király-Kőnig Péter, Fricsay Ferenc, Vaszy Viktor, dr. Szeghy Endre, Vántus István – ilyen nevek fémjelzik az örökséget, amelyre Szeged zenei élete követendő mérceként tartozik tekinteni. Vagy említsük a Szegedhez köthető énekeseket: Karikó Teréz, Gregor József, Berdál Valéria, Gyimesi Kálmán – nem is beszélve a Berdál-Sinkó-féle énekesiskolában nevelkedett nemzetközi csillagokról: Tokody Ilonáról, Temesi Máriáról, Komlósi Ildikóról, Miklósa Erikáról. Ám ha dómszentelési miséje kapcsán Dohnányi Ernőt említjük fel, máris érdemes a kortárs zenei élet névsorával folytatni: Huszár Lajos, az itt alkotó komponista művei mellett a város fölkérésére évről évre születik egy-egy Kocsár-, Hollós-, Hidas-, Szokolay-, Tóth Péter-kompozíció.
A Szegedi Szimfonikus Zenekar – bár a XVIII. század eleje óta létezik városi zenekar – önálló intézményként a legendás karmester és zeneszerző, Vaszy Viktor irányításával jött létre 1969-ben a Szegedi Nemzeti Színház együttesének és a Bartók Béla Fiharmonikus Zenekarnak tagjaiból. A zenekar az operai feladatok ellátásán túl jelentős koncertzenekarrá fejlődött. Vaszy Viktort főzeneigazgatóként Pál Tamás, őt a nyolcvanas években Oberfrank Géza követte. Acél Ervin a kilencvenes években jelentős nemzetközi koncertkörutakat, európai kitekintésű karmester-kurzusokat szervezett. 1999 óta Gyüdi Sándor tölti be az igazgató-karnagyi tisztet. A zenekar két bérleti sorozatát a két meghatározó karnagy: Fricsay és Vaszy neve fémjelzi. Vasárnap délelőtt jelentkezik az elsősorban gyerekközönségnek szánt matinébérlet, a középiskolák számára ifjúsági hangversenyeket ad a zenekar. A zenekar tagjai különféle kamaraegyüttesek tagjaiként illetve szólistaként is közönség elé lépnek, így fúvósötös, rézfúvós kvintett, fagott trió, több vonósnégyes is kikerül a zenekar állományából. Szegedi Kamarazenekar néven, Kosztándi István koncertmester irányításával a barokk és bécsi klasszikus irodalom avatott tolmácsolói.
A város legrangosabb, professzionális koncertközreműködésre is alkalmas énekkara 1958-ban alakult Szegedi Zenebarátok Kórusa néven. Tagjai a szegedi zenei élet és zenepedagógia területéről verbuválódnak, így magasan képzett zenészek mellett magánénekesek, hangképzéstanárok is éneklik a kórusszólamokat. A kórus 1987 óta viseli alapítójának nevét, aki haláláig, két évtizeden át állt az együttes élén. A kórus szinte a teljes oratórium-repertoár avatott előadójává vált Monteverditől Sztravinszkijig.
A Szegedi Egyetemi Énekkar 1925 óta működik. A hetvenes években, Szécsi József vezetésével a legrangosabb hazai és nemzetközi fesztiválok ünnepelt vendége volt kiterjedt szakmai kapcsolatrendszerrel. Ezekben az időkben az énekkar rendszeres szereplője volt olyan összvárosi zenei eseményeknek, mint Händel- és Haydn-oratóriumok, nagyszabású egyházzenei művek előadása. A Száz Krisztina és Kohlmann Péter vezette kórus mintegy 50 tagot számlál. Rendszeres résztvevői az Őszi Kulturális Fesztiválnak, az Egyházzenei Hónapnak és az Éneklő Ifjúság rendezvényeinek.
A Bartók Kórust Kardos Pál alapította 1967-ben. Olyan jelentős bemutatóik voltak, mint Sztravinszkij Zsoltárszimfóniája, Verdi Requiemje, Beethoven 9. Szimfóniájának előadása a Salieri Kamarazenekarral és a Vaszy Kórussal közösen. 1984-ben a Magyar Rádió hangversenytermében a Világkórusverseny vegyes kamarakórus kategóriájának második helyezését érték el, Arezzóban romantika-huszadik századi kategória első díjat és a gálahangverseny fődíját nyerték el, Llangollenben vegyeskari és női kari első helyezettek voltak.
A Szegedi Nemzeti Színház mondhatja magáénak a legjelentősebb vidéki operatársulatot, ebben a minőségében a Magyar Állami Operaház után következik a műfaj hazai műhelyeinek sorában.
Egyházmegyénk társszékhelye, Békéscsaba ad otthont a Békés Megyei Szimfonikus Zenekarnak. Az 1959 őszén alapított együttes az első zeneiskolai házihangversenyek után már 1960-tól adott filharmóniai koncerteket is. Játékukat Romániában, Jugoszláviában, Németországban, Olaszországban, Belgiumban, Finnországban és Japánban is hallhatta a közönség. Az együttes 2008. május 19-én vette föl a Békés Megyei Szimfonikus Zenekar nevet. Rendszeresen hangversenyeznek a Békéscsabai Bartók Béla Vegyeskarral és a Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskarral.
A professzionális koncertélet mellett kiemelkedő a Szegedi Tudományegyetem művészeti karain oktató muzsikusok és növendékeik pódiumtevékenysége, elsősorban a Bartók Béla Művészeti Kar szervezésében illetve az egyetem Kulturális Irodájának rendszeres őszi és tavaszi kulturális fesztiválján. Ez utóbbi országszerte ismert zenei nagyságainkat – Bogányi Gergelyt, Fülei Balázst és másokat – éppúgy elhozza a szegedi közönségnek, mint az innen elindult, világjáró művészeket, mint amilyen Zádory Édua Amarilla hegedűművész vagy Faragó Márk zongoraművész.
Szeged ad otthont az ország elsőszámú operaénekesi megmérettetésének, a Simándy József Nemzetközi Énekversenynek és a Bartók Béla Nemzetközi Zongoraversenynek. Pavlovits Dávid évente megrendezett gitárfesztiváljai a műfaj nemzetközi élvonalát csábítják Szegedre, több műfajban. Az 1971 óta megrendezett Vántus István Kortárszenei Napok a legfrissebb komolyzenei alkotások kiemelkedő seregszemléje. Évről évre kiváló komponisták kapnak felkérést Szegedtől egy-egy új darab megkomponálására.
Gondosan szerkesztett és színpompás kínálattal, klasszikus és kortárs komponisták szerzeményeivel jelentkezik Hódmezővásárhelyen az Augusztusi Zenei Napok.
Egyházmegyénk területén figyelemreméltó a fúvósélet aktivitása: a szegedi Fricsay Ferenc Városi Fúvószenekar, a számos nemzetközi elismeréssel kitüntetett békéscsabai Körösparti Vasutas Koncert Fúvószenekar, a hódmezővásárhelyi helyőrség Bocskai Fúvószenekara mellett olyan települések is kiváló együttesekkel büszkélkedhetnek, mint Csorvás, Mórahalom és Makó. Az utóbbi színhelyen 2018-ban egy hetes nemzetközi fúvószenekari világkonferenciára és fesztiválra is sor került. Tótkomlóson 1969 óta működik sokszoros nemzetközi nagydíjas Ifjúsági Koncert Fúvószenekar. A tájegység sajátos zenei örökségét ápolja az 1956-ban létrejött, alapítója nevét viselő, nemzetközi hírű sándorfalvi Budai Sándor Citerazenekar. A mezőtúri Túri Zsiványok illetve Szivárvány Citerazenekar az idén harmadik ízben rendezett nemzetközi citerazenekari fesztivált, amelyen a Kisteleki Citerazenekar ugyancsak a dél-alföldi citerás hagyományok életképességét bizonyította.
A szegedi székesegyház európai rangú Angster-orgonája fölavatása óta garancia a nemzetközi színvonalú koncertéletre. Az utóbbi évtizedekben olyan nagyságok szólaltatták meg a hangszerek királynőjét, mint a párizsi Saint-Estache templom világhírű orgonista-komponistája, Jean Guillou, Martin Haselblöck, a testvérváros Turku orgonistája, a régizene szakértő és világszerte koncertező Erki Alikoski vagy Lars Angerdal uppsalai dómorgonista, a Nemzetközi Protestáns Egyházzenei Szövetség elnöke. Rendszeresen koncertezett itt Lehotka Gábor, Elekes Zsuzsa, Sebestyén János, Koloss István, Király Csaba, Leányfalusi Vilmos, Almássy László Attila, Ruppert István és Lantos István. A dóménekkar minden évben részt vesz a Szegedi Egyházzenei Hónap programjában, amelynek nyitó- vagy zárókoncertjét a Fogadalmi templomban rendezik meg. A helyi egyházak és a városi Önkormányzat 1993-ban útjára bocsátott közös rendezvénysorozatának célja az egyházi ihletésű zeneirodalom méltó bemutatása, megismertetése volt. A koncertek többsége belesimul a hónap egyházi eseményeinek sorába, a kiemelt fontosságú hangversenyek viszont mind műsorválasztás, mind a közreműködők szempontjából a hangversenyévad legrangosabb estjei közé emelik a programokat. Olyan alapművek mellett, mint Bach Magnificat-ja, Rossini Stabat Matere, Donizetti Parafrasi del Christus-a ősbemutatókra is sor kerül. A rendezvény felkérésére született meg egyebek közt Gyöngyösi Levente Vanitatum Vanitas című kórusműve, Kocsár Miklós Salve Reginája, Huszár Lajos kompozíciója az Agnus Dei témájára, Farkas Ferenc Ecce mysterium vobis dico című alkotása, Mohay Miklós Mundi Dominatrix-e, Csemiczky Miklós Gyermekmise – Kyrie, Agnus Dei-je, Szokolay Sándor Imádkozzatok szüntelenül! című kórusfantáziája és Orbán György kórusműve.
A zenei kínálat sokszínűségéhez az egyházmegye a szeptemberi Szent Gellért Fesztivállal, a Szent Gellért Fórum nagyszabású arénakoncertjeivel és a Filharmóniával közös szervezésben megrendezett Dómkerti Estékkel járul hozzá.
