2021. október 23., szombat
FONTOS

Körkép a dél-alföldi kulturális intézményekről

A szegedi Móra Ferenc Múzeum 1934-ben

A művészetközvetítés fundamentumai

A Dél-Alföldön számos jelentős kulturális intézmény működik, amelyek mind a közgyűjteményi (könyvtári, múzeumi, levéltári), mind a közművelődési színtéren (a művelődési központok és egyéb közösségi terek világában) országos ismertségnek, s sajátos arculatnak és alföldi egyediségnek örvendhetnek. Így kiállításaik és rendezvényeik nemcsak szakmailag és tartalmilag (tudományosan, művészetileg) igényes programok, de a kultúra iránt fogékony szélesebb közönség érdeklődésére számot tartó események, amelyek a lehetséges kulturális turisztikai vonzerejük mellett értékteremtő és értékközvetítő tartalommal is rendelkeznek.

A szegedi közgyűjtemény, a Móra Ferenc Múzeum, valamint a Csongrád-Csanád megyei hatókörű intézmény fönntartásában működő kiállítóhelyek – a Fekete ház, a Kass Galéria, a Varga Mátyás színháztörténeti tárlat – olyan, a Tisza-parti város múltjához kötődő régészeti, történeti, néprajzi és képzőművészeti gyűjteménnyel és kiállítással bír, amelyek megtekintése révén Szeged elmúlt évszázadait ismerheti meg az odalátogató. Az állandó helytörténeti, művészettörténeti és néprajzi tárlatok mellett az időszaki kiállítások is nagyszabásúak. Az elmúlt években a dinoszauruszok és az őslények letűnt világával éppúgy foglalkozott nemzetközi szakmai háttéren nyugvó szegedi kiállítás, mint az ókori Egyiptom titokzatos és az európai érdeklődő számára kevéssé ismert, s egzotikusnak ható múltjával, hiedelmeivel, tárgyaival. Legújabban pedig – az idei nyáron – a Ferenc József osztrák császár és magyar király feleségeként közismert és a magyarok körében több mint egy évszázada roppant népszerű Sisiről (Erzsébet királynéról), illetve Rotschild Klára, az államszocializmus korának világhírű magyar divattervezője munkásságáról láthattak időszaki kiállítást a szegedi közgyűjteménybe látogatók.

Csongrád-Csanád megye székhelyén, a Szeged-Csanádi Egyházmegye központi temploma, székesegyháza, a szegedi Dóm látogatóközpontjában a helyi katolicizmus évezredes múltjának tárgyi emlékei mellett az egyházmegyei központot a trianoni békediktátum után Szegedre telepítő Glattfelder Gyula, vagy a két világháború közötti korszak legendás kultuszminisztere, Klebelsberg Kuno sírját is megtekinthetik az odaérkezők. Emellett az intézmény rendszeresen – főleg egyháztörténeti és képzőművészeti tematikájú – időszaki tárlatoknak, valamint tudományos konferenciáknak, könyvbemutatóknak, közönségtalálkozóknak ad otthont, így Szeged, s a dél-alföldi régió egyik kiemelkedő kulturális, tudományos és művészeti centruma, amely a keresztény és európai értékrend elkötelezett, ugyanakkor szellemileg és felekezetileg nyitott közvetítője is egyben.

A több mint félezer éves szeged-alsóvárosi Havas Boldogasszony-templom és a mellette lévő ferences kolostor gyűjteménye szintén egyedülálló értéke a magyar és az alföldi kereszténység múltjának. A templom egyébként a szeged-alsóvárosi születésű néprajzkutató és művészettörténész professzor, a kommunista diktatúra által meghurcolt egykori kereszténydemokrata parlamenti képviselő, Isten szolgája, Bálint Sándor állandó imádságos helye volt. Itt kell hangsúlyosan megemlíteni, hogy május elején Ferenc pápa jóváhagyta azt a dekrétumot, amely Bálint Sándor „világi hívő családapa hősies erényeiről” szól, s ezzel személyében újabb magyar, ráadásul szeged-csanádi egyházmegyei hívő boldoggá avatására készülhet a katolikus egyház. Bálint Sándor a szegedi népéletről és a magyar katolicizmus hagyományvilágáról számos, mindmáig alapvető, példás tudományos alaposságú és vaskos összegző könyvet írt.
Hódmezővásárhelyen, Csongrád-Csanád megye Szeged melletti másik megyei jogú városában a Tornyai János Múzeum kiállítóhelyei és az Emlékpont kínál lehetőséget a régió múltjával való megismerkedésre. A múzeum állandó történeti-néprajzi kiállítása az őskor világától a huszadik század elejéig ívelően Vásárhelyet mutatja be, míg az országosan is egyedülálló intézmény, az Emlékpont az államszocializmus korának helyi jelenségeire fókuszál. Ez a közgyűjtemény a vidéki Magyarország egyetlen olyan történeti kiállítóhelye és kutatóközpontja (hiszen rendszeresen szervez konferenciákat, valamint folyóiratot és könyvsorozatot jelentet meg), amely hazánk históriájának 1945 és 1990 közötti időszakát ismerteti, s megrázó állandó kiállítása mellett rendszeresen időszaki tárlatokkal igyekszik a kommunista diktatúra elfelejthetetlen és eltörölhetetlen bűneire fölhívni az utókor figyelmét.

A hódmezővásárhelyi Alföldi Galéria állandó tárlatán a többek között Tornyai János, Endre Béla, Rudnay Gyula nevével fémjelzett dél-alföldi realista – elsősorban tájképfestészeti – hagyomány nagyjainak alkotásai tekinthetőek meg. Emellett minden év októbere és decembere között a falai között kerül bemutatásra az idén hatvanhetedik alkalommal megrendezett Vásárhelyi Őszi Tárlat, amely hazánk legnagyobb (rendszeresen több mint száz alkotó munkáit fölvonultató) és a díjazottaknak a legjelentősebb anyagi elismerést juttató kortárs képzőművészeti seregszemléje.
Makón a József Attila Múzeum és a nemrégiben új épületben elhelyezett, s valóban minden huszonegyedik századi lehetőséget kihasználó és igényt kielégítő városi könyvtár számos kulturális esemény színhelye. A múzeum néprajzi és történeti kiállításai mellett fönntartja sajátos József Attila-emlékhelyét (hiszen költő a városban volt középiskolás, az akkor Csanád vezér nevét viselő gimnáziumban), amely az alkotó atyai barátja és egyik fölfedezője, Espersit János makói ügyvéd emlékét idézi. Az irodalmi kiállítóhely jórészt József Attila életének a Maros-parti városban töltött éveit és helyi kapcsolatrendszerét mutatja be.

A szentesi Koszta József Múzeum állandó tárlatai mellett újabban a huszadik századi Magyarország emblematikus eseményeit fölidéző időszaki kiállításaival hívta föl magára a figyelmet, s került be az országos híradásokba és kulturális vérkeringésbe. Így például a Farkas Bertalanról, az első és mindmáig egyetlen magyar űrhajósról, illetve az immár hosszú évtizedek óta folyamatosan a színpadon lévő Omega együttes múltjáról készült tárlatokkal. A Csongrádi Információs Központ Csemegi Károly Könyvtár és Tari László Múzeum állandó kiállítása elsősorban a tiszai élet helyi hagyományait ismerteti a látogatóval, de rendszeresen tartanak nagysikerű múzeumpedagógiai foglalkozásokat és különböző stílusú zenei rendezvényeket is.

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum különleges gyűjteménye a helyi szlovákság és magyarság együttélésének, s egymás mellett élésének tárgyi emlékein kívül jelentős képzőművészeti anyaggal rendelkezik. Állandó kiállításai a város múltjának huszonegyedik századi látvány- és élményelemeket adó bemutatása mellett Munkácsy Mihály művészetét, a jórészt az Egyesült Államokban alkotott Jankay Tibor és a Petőfi Sándor másodunokatestvéreként és barátjaként is ismert Orlai Petrics Soma képzőművészeti munkásságát, valamint a helyi nyomdászati tradíciót ismertetik.
A középkori magyarországi lovagi életet és az egykori török közigazgatási központ (szandzsákszékhely) mindennapjait láttató gyulai vármúzeum mellett a településen született Erkel Ferencet, valamint Szűz Máriához kapcsolódó kegytárgyakat és Boldog Apor Vilmost – a városban több mint két évtizeden keresztül plébánosként szolgált, a szovjet megszállók által meggyilkolt vértanú győri püspököt – bemutató állandó kiállításokat is megtekinthetnek a Gyulán kulturális és szakrális emlékeket keresők.

A Szegedi Nemzeti Színház, a Szegedi Szabadtéri Játékok és a Békéscsabai Jókai Színház saját és befogadott produkciói kínálnak minőségi kulturális időtöltést a régióban, a Szegedi Kortárs Balett pedig a kortárs táncművészet jelentős műhelye. A Szeged-Csanádi Egyházmegye szervezésében minden év szeptemberében megrendezett – s a nemrégiben elhunyt Robert Christian Bachmann, valamint Yoon Kuk Lee által művészetileg koordinált – Szent Gellért Fesztivál a komolyzenei koncertek mellett tudományos ismertterjesztő előadásokkal és egyéb művészeti programokkal is várja a közönséget.

Nézze meg ezt is:

Tanyasi népiskolából az operavilág csúcsára

Két birodalom királynője Tokody Ilona mintha az általa megtestesített operaszerepek éthoszát képviselné a mindennapokban is: Liú …