2021. november 30., kedd
FONTOS

ÁGOTA-tábor: az a hely, ahol szeretettel gyógyítanak

A gyerekek fogadása

 

Fesztivál hangulat, sport, jókedv és élettörténet feldolgozás – így zajlik évek óta az állami gondoskodásban nevelkedő gyermekek ÁGOTA-tábora. A már több mint két évtizedes múltra visszatekintő szabadidős rendezvényre az idén az ország 16 megyéjéből érkeztek a Békés megyei Doboz-Szanazugba. Az ÁGOTA közösség legfontosabb programján mintegy ötszáz fő vett részt, az önkéntes segítőkkel együtt.

Tíznapos mennyország – így említik egymás között a gyerekek a nyári tábort, amely mindmáig a legnagyobb lélekszámú és a legtöbb élményt adó találkozó, amelyet kifejezetten a családjukból kiemelt gyerekek és fiatalok számára szerveznek. Kothencz János, a szegedi székhelyű ÁGOTA Alapítvány alapítója szerint különleges táborról van szó.

– Élményprogramokba ágyazzuk a terápiás elemeket, így teremtünk lehetőséget saját értékeik tudatosítására és egymás mélyebb megismerésére. A tábor végére erősebb önbizalommal tekinthetnek magukra a családjukból kiemelt gyerekek. Az oldott hangulat arra is szolgál, hogy felszabadítsa őket a lelki terhek súlya alól és azzá lehessenek itt, legalább tíz napra, akik valójában: önfeledt, boldog gyermekek és fiatalok – mondta az évről évre visszatérő rendezvény megálmodója.

– A tábor ideje alatt olyan közös programok vannak, amelyekkel több önbecsülésre tehetnek szert: szépségversenyt, Toldi-versenyt, Ki mit tud?-ot, roma estet, váltóversenyeket szervezünk nekik. A sportbajnokságok: a foci, az asztalitenisz és a csocsó is minden gyermeket megmozgat, és sikerélmények lehetőségét teremti meg. Ha az itteni önkéntesek biztatására indulnak ezeken és megméretik magukat, az mindannyiuk számára megerősítést jelent, hogy ők is tehetségesek. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy megtapasztalhatják: érdemeiktől függetlenül szeretetre méltóak – foglalja össze a tábor legfontosabb feladatát Kothencz János.

A Szeged-Csanádi Egyházmegye régóta együttműködik az ÁGOTA Alapítvánnyal. Kiss-Rigó László püspök a megnyitón kiemelte: egy év kihagyás után szerveződött meg az idei tábor, így még nagyobb a találkozás okozta öröm, mint máskor.
– A szeretet sugárzik az alapítvány által szervezett táborokból. Ne felejtsük el, hogy minél több szeretetet kapunk, annál többet adunk – ezt tapasztalhatjuk meg minden évben itt a megnyitón, amit köszönök vendégek nevében – tette hozzá.
Bencét két évvel ezelőtt hívták először a táborba, nem akart jönni, aztán mégis rászánta magát.

– Most örülök, hogy itt vagyok, jó itt lenni, szereztem új barátokat. Minden este beszélgetek a csoportvezetőmmel, elmesélem neki a napomat. Igénylem ezeket a beszélgetéseket, nehezen bízom meg az emberekben – mondta a 17 éves Bence. A szegedi fiúhoz közel álló szakemberek szerint ő visszahúzódó személyiség, ennek ellenére a táborban szerzett élményeit örömmel mesélte. Legjobban a strandolást és a habpartit élvezte, de büszke a Toldi-versenyen elért eredményére is.

Jónás Patrik egy témafelvezető foglalkozáson beszélt arról, miért fontos számára a tábor.

– Nagyon durva körülmények között gyerekeskedtem, csak hogy érzékeltessem: egy függöny volt az ajtó és egy pokróc az ablak a házunkon. Innen kerültem a lakásotthonba. Nem jártam iskolába, nem hallgattam senkire, sokszor nem is aludtam ott. Addig, amíg egy nevelő meg nem kérdezte, hogy mi bajom van, ki bántott? Emlékszem, nem is tudtam válaszolni, csak folyt a könnyem. Sokat beszélt velem, megnyugtatott, hogy segít nekem, amiben tud. Akkoriban bukás szélén álltam a suliban, ma már két szakmám van, és most itt vagyok a táborban autentikus segítőként – mondta az önkéntes a bizalomról és a kiszolgáltatottságról szóló beszélgetésen.

Kothencz János szerint, ha az ilyen sorsú gyerekek bizalommal fordulnak egy felnőtt felé, azt a legnagyobb ajándéknak kell tekinteni. A gyermekvédelmi szakemberek dolga az, hogy kiérdemeljék ezt a bizalmat. A táborban tíz napon keresztül az alapítvány önkéntesei és terapeuták teljesítenek karitatív szolgálatot, többségüknek ez már a sokadik tábora, de mindig vannak köztük újak is.

A táborban önkéntesként dolgozik Bereczki Tímea, aki szintén állami gondoskodásban nőtt fel – nevelőszülőknél, Csongrádon.

– Többször voltam gyermekként az ÁGOTA-táborban, és már akkor elhatároztam, amint tehetem, segíteni fogom a hozzám hasonló sorsúakat. Ez már a második alkalom, hogy önkéntesként jöttem. Nekem is nagy örömet nyújtott itt lenni korábban, és szeretném, ha minél több fiatal érezhetné ugyanezt – mondta a fiatal lány, aki éppen a rendezvény nyitónapján tudta meg, hogy sikeresen felvételizett a Szegedi Tudományegyetem védőnői szakára.

– Az ÁGOTA-tábor célja az, hogy az együtt töltött tíz nap után más minőségben gondoljanak saját magukra, a helyzetükre a gyerekek – folytatja a program ismertetését Kothencz János, aki maga is állami gondoskodásban nőtt fel, így misszióként tekint az idén negyedszázados rendezvényre.

– Lakásotthonokban és nevelőszülőknél élő gyerekek jöttek ide, akiknek egy közös nevezőjük van: a családból kiemeltség. A tábor ideje alatt erőfeszítéseket teszünk a feszültségeik feloldására, hogy aztán ki merjék mondani, ami bennük van. Erre az oldottságra épülve kezdődik el a terapeutikus munka, ami csoportokban zajlik, a bizalom, az értékek és normák, valamint a jövőkép témájának feldolgozásával – mondja a gyermekvédelmi szakértő. A témafelvezetés majd a klienscsoportos foglalkozások arra vezetik rá a táborozó gyerekeket és fiatalokat, hogy a mindennapokban megélt nehézségeket milyen sokrétűen lehet kezelni.

– A terapeutikus utat együtt járjuk végig, az élményprogramok és a csoportos foglalkozások egymás hatását erősítik. Mi egymás ajándékaivá válunk a tíz nap alatt. Így történik meg az a csoda, amit az ÁGOTA-táborok varázslatának szoktak tartani – zárta gondolatait a táborvezető

Nézze meg ezt is:

Egyetemi Veni Sancte Szegeden

  A Szegedi Katolikus Egyetemi Lelkészség idén is megtartotta egy év kihagyás után a már …