Kulcs a nyolcszáz éves rejtély megoldásához a Gál Ferenc Egyetem egyháztörténeti műhelyéből

Kiderült, hogy ki volt Anonymus?

 

A kecskeméti Cifra Palota Pávás termében mutatták be szeptember 3-án délután Horváth Gábor egyháztörténész Anonymus feledésbe merül? című könyvét, amely a Gerhardus Kiadó gondozásában jelent meg.

A kötetbemutatón – amelyet Mák Kornél, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés kereszténydemokrata alelnöke vezetett – a szerző mellett részt vett Kozma Gábor, a Gál Ferenc Egyetem rektora, Végh Katalin, a kecskeméti Katona József Múzeum igazgatóhelyettese és Miklós Péter, a Kodolányi János Egyetem címzetes professzora. Az eseményen megjelentek megtudhatták, hogy történelmünk egyik legnagyobb rejtélyére, a titokzatos középkori szerző, a magyar nép történetének egyik első összefoglalója, Anonymus kilétére derülhet fény Horváth Gábor nemrégiben megjelent könyvéből.

A nagyhírű római Pápai Gergely Egyetemen, a Gregorianán doktori fokozatot szerzett Horváth Gábor, a Szeged-Csanádi Egyházmegye fönntartásában működő Gál Ferenc Egyetem tanszékvezető főiskolai tanára a magyar történelem egyik legnagyobb rejtélyének fölfedésére vállalkozott könyvében. Az Anonymus feledésbe merül? P-nek mondott mester Gestája, kora és Pusztaszer című munkájának a célja, hogy azonosítsa a legendás és titokzatos, a tizenkettedik–tizenharmadik század fordulóján élt szerzőt, a magyar középkortörténet egyik legfontosabb forrásának alkotóját „P. dictus magistert”, azaz az Anonymusként emlegetett „P-nek mondott mestert”.

A kötet nagy szakmai erénye és szinte szenzációszámba menő újdonsága, hogy – nagyszámú és eltérő típusú eredeti forrásszöveg alapul vételével – a titokzatos „P-nek mondott mester” művének és műveltségének keresztény eszmetörténeti, teológiai és üdvtörténeti kontextusát is megadja. Eszme- és egyháztörténeti, életrajzi, valamint filológiai és okleveles adatokkal támasztja alá Horváth Gábor azon megállapítását, hogy „P-nek mondott mester” nem más, mint Kalán pécsi püspök (†1218), aki III. Béla magyar király kancelláriáját vezette, komoly nemzetközi – francia és itáliai – tudományos és diplomáciai kapcsolatokkal rendelkezett, jól ismerte III. Ince pápa törekvéseit – elsősorban a keresztes eszme ébrentartására és a Szentföld meghódítására tett kísérleteit –, aki fontos kormányzati tisztséget töltött be mint Dalmácia kormányzója, s egy rövid ideig megválasztott esztergomi érsek is volt.

Horváth értelmezésében a „P. dictus magister” legnagyobb valószínűséggel azt jelenti, hogy „Pater dictus magister”, vagyis „mesternek mondott Atya”. Az „Atya” elnevezés a középkorban a tisztelet jele volt, hiszen Kalán (latin formában: Calanus) püspököt a pécsi kanonoki testület, a káptalan – mint az egy 1217-ben kelt dokumentum igazolja – „urának és atyjának” (domino ac patre nostro) nevezte. Indirekt – ikonográfiai és művészettörténeti – adatokkal is alátámasztja nézetét a szerző, hiszen a középkori szeri bencés monostor, amelynek a Bár-Kalán nemzetség volt a kegyura, és az akkoriban átépített pécsi székesegyház nagyon hasonló, s egyazon teológiai programra utaló díszítő motívumokkal rendelkezik.

Horváth Gábor az Anonymus-kérdést eszmetörténeti és keresztény üdvtörténeti értelmezési keretben vizsgálva, európai művelődés- és művészettörténeti kitekintésben gondolkodva, a rendelkezésre álló hazai és külföldi okleveles adatokkal, valamint történeti tényekkel és filológiai érvekkel dolgozva arra jutott, hogy a titokzatos középkori mester, a Gesta Hungarorum szerzője: Kalán pécsi püspök.