Fesztiválszüret
Művészeti intézményeink az elmúlt másfél esztendő meghiúsult eseményeiért is igyekeztek kárpótolni a kultúra szerelmeseit. Az őszi hónapokban egymást érték a különféle seregszemlék és művészeti rendezvények. Makón a Héttorony Fesztivál invitálta a közönséget a városképet megújító Makovecz Imre szellemiségét megidéző parádéra, ahol a jazz-, folk-rock és világzenei koncertek mellett az építész kevésbé ismert arcát, a képzőművészét is megismerhettük. Mórahalmon fúvószenekari találkozó, Szegeden harsonafesztivál zajlott, míg a hagyományos Gitárfesztivál és a Vántus István Kortárszenei Napok is ínyencségekkel várta az érdeklődőket: előbbi a számos műfajban népszerű hangszer igazi világklasszisaival, utóbbi napjaink komolyzenei alkotóinak legfrissebb termésével.
Egyetem 100
Száz esztendeje, 1921-ben lelt menedékre Szegeden a Kolozsvárról száműzött, Bethlen István által 1581-ben alapított tudományegyetem.
A centenáriumot emlékkiállítások, tudományos ülések és koszorúzással egybekötött hálaadó szentmise tették emlékezetessé. Az intézmény megtelepedése új lendületet adott Szeged és az egész Dél-Alföld szellemi életének, nem kis részben gróf Klebelsberg Kuno világraszóló kulturális koncepciójának köszönhetően, amely európai rangú egyetemi központot hozott létre a Nagyárvíztől megkímélt, kopottas szegedi belváros helyén. A Trianon utáni Magyarország szellemi és erkölcsi fölemelkedését zászlajára tűző kultuszminiszter műveit számba vevő emlékséták nem csupán az egyetemi polgárok, de a szélesebb közönség számára is megvilágították a klebelsbergi kultúrpolitika máig ható érvényességét, amely egyebek közt Szent-Györgyi Albert 1937-ben elnyert Nobel-díjában nyert visszaigazolást. Ami pedig az egyetem kulturális kisugárzását illeti: neki köszönhetően olyan nagyságaink életútja kapcsolódott a Dél-Alföldhöz, mint Sík Sándor, Radnóti Miklós, Bálint Sándor, József Attila, Buday György, Bibó István vagy a Dóm téri Panteonban is megörökített természettudósok: Bay Zoltán, Szőkefalvi-Nagy Béla, Rédei László, Kalmár László, Jancsó Miklós, Riesz Frigyes vagy Haár Alfréd.
Egyetemi Őszi Kulturális Fesztivál
Komolyzenei kamarahangversenyek, fotókiállítások, nép-, világzenei és jazzestek, táncházak, alternatív színházi események, könyvbemutatók, konferenciák színházi nyílt nap – efféle színpompás tematikából válogathattak mindazok, akik kezükbe vették az immár 25. Egyetemi Kulturális Fesztivál őszi lombok tarkaságát idéző műsorfüzetét. Minthogy az egyetem az oktatás és a kutatás feladatkörén messze túlmenő jelentőséggel bír a megyeszékhely és a régió szellemi életében, nem csoda, hogy az egy hónapon át zajló rendezvénysorozat egyetemi programból városi jelentőségű, országos elismertségű kulturális seregszemlévé növekedett az elmúlt két és fél évtizedben. Az idén sem maradt el a Vers délben népszerű sorozata, amelynek keretében egyetemi oktatók és hallgatók, továbbá ismert közéleti emberek mondták el kedvenc verseiket a városközpont déli forgatagában a Rektori Hivatal lépcsőjén, Szent-Györgyi Albert szobra mellett.
Restaurálási ritkaságok a Somogyi-könyvtárban
Hazák egyik legjelesebb könyves gyűjteménye, a Somogyi-könyvtár ezúttal újonnan restaurált ritkaságait tárta a közönség elé októberben. A látogatók olyan könyvészeti ritkaságokat csodálhattak meg, mint a Legenda aureasanctorum című mű ősnyomtatvány, a 2015 januárjától hungarikumnak számító Vizsolyi Biblia, valamint több egyedi vagy ritka kézirat, oklevél és egyéb kiadvány – köztük egy bárói címet adományozó levél, amelyet maga Mária Terézia írt alá. A kiállítás kiemelt darabja volt az első magyar nyelvű Biblia, a Vizsolyi Biblia az Ószövetség egy részét tartalmazó, bőrkötéses első része. A Károli Gáspár nevéhez fűződő művet 1590-ben Mantskovits Bálint nyomtatta ki Vizsolyban – jelenlegi tudásunk szerint 800 példány készült belőle. A szentek életét és legendáit bemutató Legenda aurea sanctorum, Jacobus de Voragine munkájának 1490-es bázeli kiadása ősnyomtatvány, így már emiatt is nagy értéket képvisel. Petrus Comestor Historia scholastica című bibliatörténeti műve a Somogyi-könyvtár állományában megtalálható legrégebbi nyomtatott könyv.
A Dömötör-torony napja
November 6-án egy napra élet költözött Szeged legrégebbi műemléke, a székesegyház előtt álló Dömötör-torony falai közé. A Dóm Látogatóközpont történelmi tánccsoporttal és divatbemutatóval, apátsági ínyencségek vásárával, különleges tárlatvezetésekkel és a torony emeleti terének megnyitásával igyekezett föléleszteni a torony majd évezredes történelmét. Minthogy a tornyot egykor magában foglaló Szent Dömötör-templom búcsúünnepe október 26-ra esett, és elmaradhatatlan eseménye volt a juhászok lakomával egybekötött, dudaszótól hangos évadzáró mulatsága, a dömötörözés, az idei rendezvény folytatása remélhetőleg e látványos népi hagyomány fölélesztésére is alkalmat teremt majd.
Az angyalok magánya
Stációszobor-fotósorozatai után angyalokat ábrázoló képekkel jelentkezett a SZTE Rektori Hivatalának átriumában Dömötör Mihály fotóművész. A Metamorfózis cím arra vall: a fotográfiák különös műfaji, anyagi és szellemi átváltozások hordozói. Hisz szereplőik, az angyalok Isten küldötteiként anyagtalan, szellemi lények, akiknek az általunk érzékelhető dimenziók között hagyományosan leginkább a fény a közegük. Akárcsak a fotográfiának! Dömötör Mihály képein a kőbe öntött, fába faragott – egyszóval: anyagba zárt angyalok lépnek új szellemi létmódra, válnak az anyagfelületek és a fény–árnyék játékainak testetlen szereplőivé, lebegjenek bár barokk oltárok ormán, heverjenek templompadlások porában, ég és föld feleútján, belepve az idő csillagporával, vagy strázsálják az Öröklét kapuit senkitől sem háborgatott temetői emlékműveken, átitatva az Időtlen fényeitől.