2022. május 25., szerda
FONTOS

975 éve hunyt el Szent Gellért, egyházmegyénk első püspöke

Légifelvétel a budapesti Szent Gellért-szoborról (Jankovits Gyula alkotása, 1904)

Tudós, hittérítő, vértanú

Magyarország egyik első keresztény vértanúja, Szent Gellért bencés szerzetes és püspök, a Szeged-Csanádi Egyházmegye védőszentje 975 évvel ezelőtt, 1046. szeptember 24-én hunyt el, mint a hazai pogánylázadások korának főpapi áldozata.

A Szent Gellért Giorgio Sagredo néven jeles velencei patríciuscsalád gyermekeként jött a világra vélhetően 977 áprilisában. Mivel kiskorában beteges volt, szülei a lagúnák városának Szent György-monostorába adták és megfogadták: ha meggyógyul, Isten szolgálatára neveltetik. Így aztán már egész kicsiny gyermekkorától bencés közegben tanult, s szerzetes lett – rendi névként vette föl a Gellértet. Később a bolognai egyetemet is megjárta, majd bencés közösségi elöljáró volt.

Isteni hívásra – tartja a katolikus hagyomány – Itáliából szentföldi zarándoklatra indult, azonban hajótörést szenvedett a dalmát partoknál, s Magyarország, a frissen keresztény hitre tért Kárpát-medencei állam felé vette az irányt, ahol hamarosan kapcsolatba került Szent István királlyal és családjával. Az államalapító uralkodó – akinek többször tett diplomáciai szolgálatot is – fia, Szent Imre herceg nevelését bízta rá. A trónörökös fölcseperedése után Gellért a bakonybéli remeteségbe vonult vissza, majd pedig, miután Szent István rokona, Csanád vezér legyőzte a Dél-Alföldön, a Maros-vidéken uralkodó Ajtonyt, az ő territóriumán létrehozott csanádi egyházmegye élére állította az első magyar király. Korabeli följegyzésekből biztosan tudjuk, hogy 1030-ban szentelték püspökké.

Az első magyarországi alkotó értelmiségiek egyike volt, aki amellett, hogy főpapi székhelyén iskolát, monostort és papnevelő intézetet alapított, teológiai munkát is írt, amely teljes terjedelmében csak nemrégiben jelent meg magyarul.
Gellért jelen volt Szent István király halálakor: akkor, amikor az államalapító fölajánlotta hazánkat Szűz Máriának. Orseolo Péter király idején távol maradt a politikától, míg Aba Sámuel uralkodói tevékenységét kifejezetten bírálta. 1046-ban – a katolikus hagyomány alapján szeptember 24-én, bizonyos történeti kutatások szerint augusztus 29-én – a Vata vezette pogánylázadásnak esett áldozatul. Az azóta róla elnevezett Kelen-hegyről lökték le szekerével együtt. Túlélte azonban az esést, ezért végül a Duna-parton egy sziklán verték szét a fejét. Ez a szikla később végső nyughelye, a Boldogasszonynak szentelt csanádi bencés monostortemplom oltárköveként szolgált.

Tisztelete a magyarság – főleg a mai Szeged-Csanádi Egyházmegye hívei – körében évezredes. Tiszteletreméltó Bálint Sándor néprajzkutató és művészettörténész kutatásai szerint több településnév – Zalaszentgrót és Németszentgrót (ma az ausztriai Gerersdorf bei Güssing) – is az ő emlékét őrzi. Juhász Gyula szonettet, Rónay György több tudományos alaposságú esszét, Szentmihályi Szabó Péter pedig regényt írt róla. Az ő alakját idézi, nevének latin formája nyomán a Szeged-Csanádi Egyházmegye fönntartásában működő Gál Ferenc Egyetem kiadója, a Gerhardus Kiadó is. Ünnepnapja idején immár évek óta komolyzenei, valamint kulturális és tudományos seregszemle a szegedi Szent Gellért Fesztivál.

„Szent Gellért korának egyik élvonalbeli szelleme volt. Magyarországi munkásságával a tizenegyedik század vezető teológusai között foglal helyet. Tudósnak éppoly nagy volt, mint térítőnek” – összegezte a első mártír főpásztorunk művelődéstörténeti jelentőségét Rónay György katolikus költő, író, műfordító, irodalomtörténész.

Nézze meg ezt is:

A Grosicsból a Ferencvárosba

    – Leírhatatlan, fantasztikus élmény volt, amikor megtudtam, hogy leigazol a Ferencváros, gyerekkori álmom vált valóra. …