Gyulatelevízió
A könyv művészete
Alighogy Gutenberg találmánya forradalmasította az írott szó terjesztésének lehetőségeit, a kódexek helyébe lépő nyomtatott könyv hamarosan új műfajokat teremtett az illusztráció terén. A kézzel festett miniatúrák helyett immár a szövegek képzőművészeti keretbe foglalása is sokszorosíthatóvá vált, ami a tipológiai lehetőségek végtelen lehetőségeit nyitotta meg. A korszak élenjáró nyomdái-könyvkiadói vetekedtek a mívesen metszett és szedett, lenyűgöző látványt nyújtó könyvlapok és a műtárgynak is beillő, nemes anyagokból készült, számos esetben aranyozott könyvborítók előállításában. Az új művészeti ág két legjelentősebb központja Velence és Amszterdam volt. Az alapításának 1600. évét ünneplő, tengerre épült városban működő edíciók ritkaságai messze földre is eljutottak, hogy főúri gyűjtemények büszkeségeivé váljanak. Minthogy alapítója, Somogyi Károly esztergomi kanonok egyszerre ügyelt páratlan gyűjteményének tudományos és könyvészeti értékére, a Somogyi-könyvtár régikönyves gyűjteménye gazdag anyagot őriz a velencei könyvművészet remekeiből – köztük nem egy ősnyomtatvánnyal. Idénynyitó tárlatuk ebbe a kincstárba enged bepillantást: egyebek közt a kimagasló műveltségű humanista, Aldus Manutius (Aldo Manuzio) műhelyéből, akinek többek között a dőlt betűs és szabályosan központozott írást vagy éppen az előszó műfaját köszönhetjük, s akinek könyvművészete ma is legalább annyira jelentős, mint kortársai, Michelangelo szobrászata, Tiziano festészete vagy éppen Sansovino építészete. A könyvészet történetében megkerülhetetlen Giunti-nyomdászfamília több kiadvánnyal is megjelenik a február végéig látogatható tárlaton, ahol az is kiderül: hogyan születtek meg Velencében a kisméretű, zsebben hordható kötetek és az őket szemrevaló küllemmel fölruházó, mindmáig használatos betűtípusok.
A Magyar Kultúra Napja
Kölcsey Ferenc költeményének, nemzeti Himnuszunknak „születésnapján”, január 22-én kulturális intézményeink ezidén is kiemelt figyelmet szenteltek nemzeti kultúránk közösségképző, identitásalkotó szerepének. A szentesi Koszta József Múzeum szenzációszámba menő programmal várta a látogatókat: Szabó-Erdélyi Gabriella restaurátor a közönség szeme láttára fogott hozzá az intézmény névadója 1940-ben keletkezett önarcképének rendbehozatalához. A Tóth József Színház ugyanezen az estén Eperjes Károly magyar költők alkotásaiból összeállított, vallomásos versműsorát látta vendégül. A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum a város szülötte, Ezüst György emléktárlatával, a Csabagyöngye Kulturális Központ zenés irodalmi gálaműsorral tisztelgett az ünnep előtt. Gyulán Szilágyi Enikő Jászai Mari-emlékműsorát láthatta a nagyérdemű, ugyanitt megnyílt a magyar Toulouse-Lautrec-ként emlegetett Szilágyi István festőművész Szilágyi 125+1 című emléktárlata. A Magyar Kultúra Napjához a szegedi Dóm Látogatóközpont a Dömötör-torony és a Hősök Kapuja köré szervezett Aba-Novák-emléksétával csatlakozott. Ugyanitt egy héttel később a világhírű dómorgona titkaiba nyerhettek beavatást az érdeklődők, a kiállítótérben pedig a tavalyi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szellemiségétől megihletett műalkotásokból nyílt tárlat. Szegeden hagyományosan az ünnep alkalmából adták át a város kulturális díjait. Az idén a város történetének élő lexikona, Apró Ferenc helytörténész, Bánvölgyi László szobrászművész és Roboz István fotóművész, a Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál egyik alapító szervezője is kitüntetésben részesült.
Dante labirintusaiban
Tizenöt év alatt megalkotott, enciklopédikus Isteni színjátéka révén a 700 esztendeje elhunyt Dante Alighieri (1265–1321) az egyetemes európai szellemiség egyik első összefoglalója és legelső letéteményese. A túlvilágon tett képzeletbeli utazásról írott verses beszámolójában a késő középkor teljes világképét és erkölcsi rendszerét összefoglalta. A mű több szállal is kötődik Szegedhez: Babits itteni tanárkodása idején dolgozott korszakos Dante-fordításán, és a Szegedi Tudományegyetemen Pál József professzor irányításával működik a világ egyik élenjáró Dante-műhelye. Ez adta az indíttatást a Reök-palotában február 20-ig látható Dante univerzuma című kiállításhoz, amely kiváló magyar képzőművészeket kért föl: adjanak számot egy-egy alkotásukkal arról, mit jelent, milyen értéket képvisel Dante szellemisége a XXI. század horizontján. A tárlat Szeged után Budapesten és Rómában is látható lesz majd.
