Gyulatelevízió
Vatikáni megbízatást, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának égisze alatt működő Katekézis Nemzetközi Bizottságba kapott felkérést Keszeli Sándor, a szegedi piarista gimnázium tanára. Mi a bizottság feladata, hogyan került bele a szegedi tanár, és milyen katekétai hitvallást visz magával? – erről kérdeztük Keszeli Sándort.
➜ Hogyan merült fel a neve?
➜ Először azt hittem, tévedés, amikor felkértek előadásra az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa által szervezett konferencián. Ide a nemzeti püspökkari konferenciák képviselőit hívták meg. Azzal a céllal rendezték, hogy az új kateketikai direktórium tartalmát megismertessék, hogy szemlélete jobban meggyökerezzen a nemzeti egyházakban. Kétségem volt, én vagyok-e a megfelelő ember, hiszen a frontvonalban, középiskolások között tanítok. Megerősítették, hogy erre a tapasztalatra van szükség.
➜ Milyen szerepe volt a konferencián, és hogyan folytatja majd a bizottságban a munkát?
➜ Negyedmagammal tartottunk kerekasztal beszélgetést. A négy előadás gyakorlati oldalról nézett rá arra, mi a katekézis kapcsolata a plébániai közeggel, az internet világával, az iskolával és a katekézist megelőző tevékenységgel. A cél az volt, hogy ezekről a nagyon életbevágó témákról vitázzunk. A munka a Katekézis Nemzetközi Bizottságában folytatódik. Ez egy tizenötfős munkatársi közösség, melynek az a feladata, hogy a Szentszék, s ezen belül az Új Evangelizációért Felelős Pápai Tanács munkáját támogassa. A leköszönő bizottságnak nagy szerepe volt a jelenlegi kateketikai direktórium megfogalmazásában, nekünk is hasonló lesz a feladatunk. Az idők változnak, a kihívások és a lehetőségek is, nekünk erre kell válaszolnunk.
➜ Mi a jelentősége ennek a kateketikai direktóriumnak?
➜ A kilencvenes évek második felében lehetőségem volt Rómában tanulni a szalézi egyetemen. Amit ott képviseltek szemlélet, most jelent meg a direktórium szintjén. Azt vallja, hogy az evangélium az életet szolgálja, az életért van. Mint középiskolai tanár annak vagyok tanúja, a diákok szomjazzák azt, amit életbölcsességnek hívunk, de nem pusztán magát a tudást, hanem azt, mit ad az evangélium bölcsessége az életükhöz. Bátor a direktórium a hangsúlyok tekintetében, nemcsak utolérte magát a pápai egyetemeken tanítottakhoz képest, hanem előrelépést tett.
➜ Milyen hangsúlyokat emelne ki?
➜ Az evangelizáció életre váltására buzdít. Ezt nevezzük kerigmatikus katekézisnek. Legyen szó akár a szentmise ünnepléséről, iskolai és plébániai közegben történő hitnevelésről, felnőttekkel, idősekkel való foglalkozásról, a lényegre kell koncentrálnunk, arra, ami az evangéliumi üzenet szíve, amitől a lüktetését kapja. Úgy a szavak, mint a tapasztalat szintjén. Amire meghívunk, azt éljük át együtt. A hívő közösségben is fontos újra felfedezni az evangélium éltető erejét.
➜ Mit hozott haza?
➜ Kitágult a világ, megismertük egy-egy nemzeti közösség miénktől nagyon eltérő kihívásait, örömeit. Megerősítést jelentett, hogy bátran haladjunk tovább az evangelizáló hangsúlyú katekézisben, amit évek óta próbálunk végezni piarista tartományi szinten is. A katekézisünk ad tudást, de az elsődleges cél mégis az, hogy valami elinduljon és megerősödjön a diákokban, hogy mindez az életért van. Figyelünk a kérdéseikre. Ez nemcsak azt jelenti, hogy válaszokat akarunk adni, hanem azt is, hogy teret adunk a kritika kifejezésének. Hogy merik-e felvállalni, nagymértékben függ a légkörtől, és attól, hogyan állok én eléjük. Ha én felvállalom annak a kockázatát, hogy magam is alakuljak istenkapcsolatomban és emberi minőségemben, az evangélium tükrében – és ebben pótolhatatlan szerepe van számomra a Szeged Alsóvárosi Ferences Plébániaközösség mellett a Loyolai Szent Ignác lelkiségét élő Keresztény Élet Közösségének is, amelyekhez tartozunk – akkor várhatom azt, hogy az a szolgálat, amit én teszek, abban ott lesz a krisztusi jelenlét, és ez hat másokra is.
