2022. szeptember 24., szombat
FONTOS

“Vad hordákról” mesélnek a gyulai leletek

Gyulai műtárgyak is segítenek egy nagyszabású kiállításon abban, hogy más szemmel láthassuk a kelet felől érkezett lovas nomád harcosokat, az egykori „vad hordákat”. Avar kori leleteket kölcsönöz egy ausztriai kiállításra a gyulai Erkel Ferenc Múzeum. A nemzetközi tárlat szombaton nyílik Alsó-Ausztriában.

Kik voltak azok a lovas nomád népek, amelyek évszázadokon át formálták a Kárpát-medencét, az Alsó-Duna-vidéket és a mai Ausztria keleti részét is? Mi motiválta őket arra, hogy elinduljanak nyugat felé? Miért voltak képesek egyesek tartós birodalmakat létrehozni, míg mások szinte nyomtalanul eltűntek?

Többek között ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat az a kiállítás, amely április 9-én nyílik az alsó-ausztriai Schallaburg várkastélyában.

– A nagyszabású tárlatra, amely az új tudományos eredmények segítségével világít meg számos eddig rejtélyes szempontot a hunok, avarok, bolgárok és magyarok érkezésének és jelenlétének kapcsán, a gyulai Erkel Ferenc Múzeum is kölcsönzött tárgyakat – tájékoztatott Liska András, a gyulai közgyűjtemény szakmai vezetője. Közlése szerint a korábbi publikációkból ismerték az ausztriai kiállítás szervezői a gyulai múzeumban őrzött tárgyakat.

A régész szakember személyes élményeként idézheti fel a schallaburgi kiállításnak kölcsönzött lószerszámzat darabjainak 1993 áprilisi előkerülését. Liska András ugyanis szó szerint belebotlott a tárgyakba a gyulai régészeti lelőhelyek felkutatására végzett terepbejárások egyik alkalmával, egy mezőgazdasági tábla közepén. A korai avar korszak jellegzetes leletei, két darab vaskengyel, egy csikózabla és egy hevedercsat a földből frissen kiszántva, egy csomóban feküdtek a felszínen.

A nem mindennapi leletek egy temetkezési áldozati gödörben pihentek a 7. század óta, egészen a véletlen előkerülésükig.

– A halotti áldozat szokása a belső-ázsiai származású avarok első generációjával érkezett a Kárpát-medencébe – meséli a szakember. A temetési szertartást követően, a sírtól elkülönítve ásták el a túlvilági létre szánt tárgyakat, mint például az elhunyt kedvenc lovának szerszámzatát, valószínűleg egy áldozati szertartás során.

Liska András közlése szerint az 1993-ban előkerült tárgyakat legutóbb a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont Kincsek őrzője – 150 éves az Erkel Ferenc Múzeum című tárlatán láthatta a közönség. Ezeket a különlegesen ritka leleteket adta most kölcsön Alsó-Ausztriába az Erkel Ferenc Múzeum.

A schallaburgi várkastélyban szombaton nyíló nagyszabású régészeti kiállítás számos hazai és más, európai múzeumi gyűjteményből, köztük a gyulai Erkel Ferenc Múzeumból kölcsönzött műtárgyakkal mutatja be a hunok, avarok és a honfoglaló magyarok történetét, tárgyi hagyatékát, a korszak politikai és kulturális kölcsönhatásait – tette hozzá.

Az alsó-ausztriai kiállítás azt mutatja be, hogy nem csak a Földközi-tenger környékének lakossága, valamint a germán és szláv népek tették Európát azzá, ami ma; a kelet-európai sztyeppei társadalmak és az eurázsiai füves sztyeppék is jelentősen hozzájárultak Európa fejlődéséhez. Az osztrák szakemberek célja arra invitálni a látogatókat, hogy más szemmel lássák az állítólagos “vad hordákat”.

A Lovas nomádok Európában című tárlat április 9. és november 6. között tekinthető meg a schallaburgi várkastélyban. A gyulai múzeum műtárgyai hazaérkezésüket követően a régészeti tárba kerülnek vissza, hiszen az Almásy-kastély időszaki kiállítóterében most még látható kiállítást – amelyből a tárgyakat kiemelték – akkorra a gödöllői kastéllyal közös, Erzsébet királynéról szóló tárlat váltja fel.

 

Nézze meg ezt is:

Oktató kórház címet kapott a Békés Megyei Központi Kórház

A Gál Ferenc Egyetem ünnepélyes tanévnyitó ünnepségén adták át a Békés Megyei Központi Kórház számára az …