Az egyházmegye első püspökének emléket állító szeptemberi komolyzenei rendezvénysorozat missziója mögött a Gellért-legenda ismert jelenete húzódik meg a munkáját dalolással megédesítő szolgálóról. A Szent Gellért Fesztivál küldetése ehhez hasonlatos: felüdülést, lelki feltöltődést, emelkedettséget nyújtani a koncertek hallgatóságának a hétköznapok felőrlő szürkeségében.
Mindezt a liturgia építészeti közegében, ami eleve lelki emelkedettséget áraszt. A Szent Gellért Fesztivál a kapuk megnyitásának fesztiválja: programja egyszerre szól hívőknek és keresőknek, műsorán világi szerzemények éppúgy szerepelnek, mint egyházzenei alkotások, fellépői közt éppúgy találunk világszerte elismert magyar muzsikusokat, mint pályájuk elején járó tehetségeket. A fesztivál alapítása óta azzal a meggyőződéssel alakítja ki műsorát, hogy a zene hidakat képez az embert embertől elválasztó nyelvi, kulturális, földrajzi és hitbeli szakadékok fölött. Mindez különös jelentőséget nyert a mostani, háborús hírektől és a világot elárasztó agressziótól beárnyékolt helyzetben. Az idei, tizenötödik Szent Gellért Fesztivál ráadásul szerencsés módon egybeesett a Katolikus Társadalmi Napok (KATTÁRS) Szegeden megrendezett eseménysorozatával. Minthogy a KATTÁRS az egyház szerepvállalását hivatott felmutatni, illetve felkínálni a társadalom szerteágazó területein – szociális, oktatási és kulturális téren –, a Szent Gellért Fesztivál élő példával szolgált a jóakaratú és nyitott emberek megszólítására, az emberséges és emberi világ szolgálatára.
A 2022-es program barokk esttel indult, amelyen világszerte elismert fiatal magyar muzsikusok – Tóth Mónika barokk hegedűs, Borsányi Márton csembalóművész, Király Dóra és Skrionya Réka furulyaművészek, Lanczkor-Kocsis Krisztina fuvolista, a Solis Consort Szeged régizenei együttes, továbbá énekes partnereik: Gyüdi Eszter szoprán és Hegyi Barnabás kontratenor – szólaltatták meg Bach és Vivaldi műveit. Bár azonos korszak jelesei, és Bach bőségesen merített is velencei pályatársa szerzeményeiből, az olasz és a német komponista gyökeresen eltérő zenei karaktert képviselnek. Míg a velencei hegedűs, Vivaldi az érzelmes és szenvedélyes melodikára, a lipcsei orgonista a monumentális zenei architektúrákra összpontosít. Megszólaltatásuk ezért kimagasló stílusérzéket, a barokk irodalom árnyalatainak alapos ismeretét föltételezi. A székesegyház legendásan kedvezőtlen akusztikai körülményei ugyan jócskán megnehezítették a művészek dolgát, de Bach 4. és 5. Brandenburgi versenyének szólisztikus szakaszai vérbeli kamaramuzsikusokat ismertettek meg a publikummal. A Szűzanyának szentelt szegedi dóm bizánci-velencei apszismozaikjának sejtelmes visszfényeiben, velencei származású első püspökünk ereklyéinek közelségében kivételes spirituális élményre adott alkalmat Vivaldi titokzatos hangvételű Stabat Matere Hegyi Barnabás delejező férfialtján.
A Szent Gellért Fesztiválnak alapításától fogva a monumentális szimfonikus hangversenyek képezik fő pilléreit, amit már csak a színhelyül szolgáló székesegyház tekintélyes arányai is indokolnak. Az idei nagyzenekari koncerteken olyan neves vendégművészek játéka volt hallható Yoon Kuk Lee vezénylete mellett, mint Bogányi Gergely, Kokas Katalin, Würtz Klára, Kelemen Barnabás, Clara Dent-Bogányi, Bogányi Bence, Jae-Yeon Won vagy az Anima Musicae Kamarazenekar. A Szent Gellért Akadémia Zenekara ezúttal fúvósegyüttese révén képviseltette magát a hangversenyeken, szimfonikus zenekarrá bővítve a vonós kamaraegyüttest.
A műsor olyan népszerű szerzeményekből válogatott, mint Mozart 271-es Köchel-számú, Esz-dúr, Jeunehomme-koncertje, 488-as Köchel-számú A-dúr és 491-es Köchel-számú c-moll zongoraversenye, Beethoven Pastorale-szimfóniája, Bach d-moll kéthegedűs versenye és – igazi különlegességként – Mozart 364-es Köchel-számú Sinfonia concertantéjának oboás-fagottos átirata. A három Mozart-koncert műsorba illesztése már csak amiatt is különleges zenei izgalmakat kínált, mivel a Mozart-életmű három szakaszát képviselik: a Jeunehomme-koncert az ifjú salzburgi lángelme kivételes tálentumának fontos bizonyítéka, az A-dúr versenymű a nagy bécsi hangversenysikerek és az operai diadalok kortársa, az élet tragédiáival is szembesült Mozart szerzeménye, míg a hatalmas c-moll koncert összegző, már-már a romantika irányába mutató remeklés. Az előadók számára pedig külön kihívás, hogy az első szerzeményt a névadó virtuóz zongorista, míg a másik kettőt maga a szerző mutatta be első ízben. Bogányi Gergely kezén a c-moll koncert kifinomult, romantikus Mozart-olvasatára is fény derült. A versenyműhöz Beethoven 6., Esz-dúr, „Pastorale” szimfóniája társult. A természeti képekben bővelkedő, bukolikus, a XVIII. század derűs panteizmusát képviselő szerzeményt a dirigens a zeneirodalom egyik legszebb istendicséreteként iktatta a fesztivál műsorába.
A második székesegyházi szimfonikus koncert műsora afféle zenei panorámát tárt elénk a barokktól a romantikáig. Kokas Katalin és Kelemen Barnabás Bach d-moll kettősversenyében lépett pódiumra, Würtz Klára a Jeunehomme-koncert szólistájaként érkezett, az elsősorban Salzburgban tevékenykedő, moszkvai származású Anastasia Churakova Csajkovszkij és Rahmanyinov zenekari kíséretes dalaival mutatkozott be, a koncert nyitányaként pedig Beethoven Op. 18 No. 4-es c-moll Allegrója hangzott el.
A szombati nagyzenekari hangverseny Vivaldi a Szent Sír tiszteletére írt, tapintatos hangvételű vonós sinfoniájával vette kezdetét, Clara Dent-Bogányi és Bogányi Bence a 364-es Köchel-számú Mozart-mű, a Sinfonia concertante oboa- és fagottszólóra alkalmazott, különleges átiratában szólózott, míg a fiatal koreai zongoraművész, Jae-Yeon Won a 488-as Köchel-számú, A-dúr zongoraverseny szólistájaként koronázta meg az idei fesztivál Mozart-ívét.
A Szent Gellért Fesztivál törekvéseinek jegyében az altemplomban megtartott kamaraesteken nemzetközi merítésű, fiatal muzsikusokból álló előadói gárda szólaltatta meg Brahms, Csajkovszkij és Rahmanyinov szerzeményeit. Kokas Dóra és Balog József Brahms mindkét fajsúlyos cselló–zongoraszonátáját eljátszotta, Anastasia Churakova pedig Alessandro Miscias közreműködésével énekelt Csajkovszkij és Rahmanyinov dalaiból. A műsorválasztás egyszerre jelent az előadók számára technikai és lelki kihívást, hiszen az orosz romantika két jeles szerzője szemében a versmegzenésítés a lélek legmélyebb rejtelmeinek és rezdüléseinek föltárását, a nemes értelemben vett zeneköltészetet képviselte.
A népszerű muzsikus testvérpár, Görög Noémi és Görög Enikő zongoraművészek valamint Yoon-Hee Kim hegedűművész kamaraestjének programja Bachtól Ravelig ívelő műsorral csalogatott. A négykezes zongorairodalom specialistái Gabriel Fauré Dolly-szvitjét és Ravel: Lúdanyó meséinek négykezes változatát játszották. A g-moll szólószonáta és a h-moll szólópartita Yoon-Hee Kim tervbe vett teljes Bach-ciklusának nyitányaként hangzott el: a Szent Gellért Fesztivál következő éveiben Bach szólóhegedűre írt teljes életművét hallhatjuk majd a koreai származású, Ausztriában élő művésznőtől.
Az idén sem maradt el a két zeneértő természettudós, Janka Zoltán és Párducz Árpád professzorok gondolatébresztő és szellemdús előadása a zene és az élettan rejtett kapcsolatairól. A Dante-emlékév és az olasz költő gazdag zenei reprezentációja kapcsán az idei fesztiválon Pál József professzor is csatlakozott az előadókhoz.
A Szent Gellért Fesztivál ebben az évben sem maradt adós a zene jószolgálati szerepének kiaknázásával: a Gyüdi Sándor által vezényelt Szegedi Szimfonikus Zenekar és Molnár Ferenc Caramel a koraszülöttmentés ügyét szolgáló Korábban Jöttem Alapítvány javára lépett közönség elé székesegyházi crossover koncertjén.