2022. december 9., péntek
FONTOS

A világiak egyházvezetésben betölthető szerepéről tanácskoztak a bíborosok

A világ bíborosai Ferenc pápával együtt a Római Kúria reformjáról szóló Praedicate Evangelium (Hirdessétek az evangéliumot!) kezdetű új apostoli konstitúcióról folytattak megbeszéléseket augusztus 29-én és 30-án,
amelyek egyik központi témája a világi hívők egyház-vezetésben betölthető szerepe volt.

Azt követően, hogy Ferenc pápa az augusztus 27-i konzisztórium keretében húsz új bíborost kreált a Vatikánban a világ minden tájáról összegyűlt bíborosok jelenlétében, a bíborosi kollégium tagjai zárt ajtók mögött kétnapos tanácskozást tartottak a világi hívők vatikáni hivatalokban betölthető szerepéről, a vatikáni tisztviselők hivatali idejéről és a Szentszék pénzügyeiről. A gyűlésen a 226 bíborosból 197 főpásztor vett részt, és az ügy jelentőségét mutatja, hogy Ferenc pápa közel tízéves péteri szolgálata alatt nem volt még ilyen nagy létszámú bíborosi összejövetel, beleértve a 2014-ben a családról tartott püspöki szinódus bíborosi tanácskozását, amelyen akkor 180 bíboros volt jelen.

A National Catholic Reporter amerikai katolikus hírportálnak nyilatkozó résztvevők elmondták: a találkozó elején Ferenc pápa leszögezte, hogy a vatikáni hivatalokat átszervező reformok a különböző hivatalok munkatársaival folytatott párbeszéd eredményeként fogalmazódtak meg. A folyamatot a Ferenc pápa által megválasztását követően, 2013-ban létrehozott bíborosi tanács vezette, amely az elmúlt kilenc évben fokozatosan vitte keresztül azokat az intézkedéseket, amelyeket most, a június 5-én hatályba lépett konstitúcióban rögzítettek.

Az egyik legjelentősebb változás a Szent II. János Pál pápa által 1988-ban közreadott Pastor Bonus kezdetű apostoli konstitúcióhoz képest, hogy már nemcsak bíborosok és érsekek, hanem bármely hívő vezetheti szinte az összes vatikáni hivatalt. A bíborosi tanácskozáson résztvevők megjegyezték, hogy sok időt szenteltek ennek az újításnak az átbeszélésére, beleértve azt is, hogy mely konkrét vatikáni hivatalokat vezethetnének világi hívők.

Az új konstitúciót bemutató március 21-i sajtótájékoztatón Gianfranco Ghirlanda jezsuita egyházjogász, újonnan kreált bíboros hangsúlyozta: az egyházban a kormányzati hatalom nem az egyházi rend szentségéből hanem a missziós megbízásból adódik. Marc Ouellet kanadai bíboros a L’Osservatore Romano című vatikáni napilapban júliusban közölt értekezésében történelmi példákat sorakoztatott fel arra, amikor az egyházban a hatalmat és az egyházi rend szentségét szétválasztották. Kifejtette: a pápa Péter utódaként és a püspöki testület fejeként Isten népének tagjait kormányzói hatalmának részesévé teheti. A nyilatkozó résztvevők szerint a tanácskozáson a témáról folytatott párbeszédnek ez a két megnyilvánulás volt az alapja.

A bíborosok a tanácskozás második napján a 2023 őszére tervezett vatikáni püspöki szinódushoz vezető szinodális folyamatról is eszmecserét folytattak. Ferenc pápa sokszor hangsúlyozza az egyház kormányzásának szinodális jellegét, amely során előtérbe kerül a világi hívők meghallgatása, a velük való párbeszéd és aktív részvételük az egyház formálásában. A kétéves szinodális út 2021 októberében indult el a világ minden egyházmegyéjében. Ennek során a hívők egyénileg és közösségben szólhattak hozzá az egyházi élet megújítását célzó folyamatokhoz annak érdekében, hogy az egyház minden tagja felismerje személyes felelősségét, a közösséget szolgáló szerepét és saját küldetését.

A bíborosi tanácskozást a Szent Péter-bazilikában lezáró szentmisén Ferenc pápa szentbeszédében kiemelte, hogy az egyház szolgálatában állni azt jelenti, hogy rácsodálkozunk Isten terveire, és az egyház küldetésének szolgálatában állunk bárhol és bárhogyan választ ki erre a Szentlélek.

Nézze meg ezt is:

Csongrád–csanádi múzeumok és kiállítóhelyek

  Csongrád–Csanád megye évtizedek óta a kultúraszerető turisták célpontja – a legkisebb települések helytörténeti gyűjteményeitől a megyeszékhely kiállítási …