2022. november 30., szerda
FONTOS

Teátrumok a Dél-Alföldön

A Szegedi Nemzeti Színház épülete

A régió színházi életének két meghatározó intézménye a két megyeszékhely önálló társulattal rendelkező színháza, a Szegedi Nemzeti Színház, illetőleg a Békéscsabai Jókai Színház.

A Csongrád-csanádi megyeszékhely teátruma lényegében 1883 óta működik megszakítás nélkül. A nemzetközi hírnévre szert tett, az Imre Zoltán által alapított Szegedi Kortárs Balett társulatát is beleértve háromtagozatú intézmény két helyszínen várja a színházlátogató közönséget. Prózai tagozata a mögöttünk álló évadban egyaránt kínált megrázóan aktuális színművet (Orwell 1984 című regényének színpadi változatát), krimi-adaptációt, musicalt (A padlás) és kortársi magyar színmű ősbemutatóját (Mária országa).

A szegedi operajátszás hagyományait olyan nevek fémjelzik, mint Vaszy Viktor, Oberfrank Géza vagy Pál Tamás karmesterek, Gregor József, Karikó Teréz, Vajda Júlia, Gyimesi Kálmán, Berdál Valéria. Az operatagozat az utóbbi időben mindent elkövetett, hogy visszahódítsa közönségét. Ebben az évadban olyan, nagyszabású produkciók bemutatására vállalkoztak, mint Mozart Szöktetése és Don Giovannija, Puccini Bohémélete és Donizetti Stuart Máriájának koncertszerű előadása. A társulat fiatal művészei – Ferenczy Orsolya, Máthé Beáta, Szélpál Szilveszter, Cseh Antal és a többiek – előtt az új operai aranykor megteremtésének célja lebeg.

Az Imre Zoltánról elnevezett kortárstánc-fesztivál első eseménysorozatában 13 előadás nyújtott betekintést a hazai táncszínházi társulatok legfrissebb törekvéseibe. A 2022/2023-as szezon palettáján olyan ismert címek szerepelnek, mint a Játék a kastélyban, a Macskajáték, a Rokonok, a Kakukkfészek, A denevér, az Egy csók és más semmi vagy a Hegedűs a háztetőn, de olyan különlegességek is színre kerülnek, mint Verdi ritkán látható operája, A kalóz vagy Webertől A bűvös vadász.

Békéscsabán zenés évad fémjelezte a mögöttünk álló évad törekvéseit. Ősbemutatóként, részint házi szerzők munkájaként került színre a Drakula, igazi közönségsláger volt a legendás Hungária együttes történetét feldolgozó Made in Hungária. A Nikosz Kazantzakisz regényéből, illetve annak világhírű filmváltozatából továbbá Mikisz Theodorakisz balettzenéjéből ismert Zorba, a görög John Kander és Fred Ebb musicaljének hála immár a Békés Megyei Jókai Színházban is hódít – és tanít derűs életigenlésre. Az ókori athéni bölcsek kései utóda egy önmagával és a világgal viaskodó írót tanít meg a dolgok egyszerűségében rejlő igazságra – no meg a tánc, az örvendezés és a borivás hétköznapi terápiájának erejére. A címszerepet, amelyet Magyarországon nem kisebb legenda, mint Bessenyei Ferenc játszott első ízben, a Radó Denise által rendezett békéscsabai előadáson Katkó Ferenc játssza nagy sikerrel.

A békéscsabai teátrum márciusban Kacsoh Pongrác örökzöld daljátékát, a Petőfi Sándor nyomán, Heltai Jenő sziporkázó szövegeire írott János vitézt mutatta be Koltay Gergely fiatalos hangszerelésében, Koltay Gábor rendezésében. A színház prózai tagozatának hagyományosan erőssége a magyar dráma. Legutóbbi bemutatóik közt szerepelt Szabó Magda Az ajtó című regényének színpadi változata és Tamási Áron színműve, az Énekes madár. Az előttünk álló színi évad címei közül kiemelkedik A revizor, a Tóték, a Fellini-film nyomán színre kerülő Országúton és a töretlen népszerűségnek örvendő, habkönnyű zenés vígjáték, az Anconai szerelmesek. A közönségét Békés megye egészéből toborzó színház közkedvelt játszóhelyén kívül újabban a szentesi Tóth József Teátrumban is várja Thália híveit.

A Dél-Alföld színiéletének bemutatása nem lehet teljes a csillagtetős nyári játszóhelyek megemlítése nélkül. A Gyulai Várszínház évtizedek óta élen jár a drámai művek bemutatásában, különös tekintettel a huszadi századi magyar drámára és Shakespeare műveire, amelyeket fesztivál keretében szemléznek, de színes programkínálatuknak állandó eleme a jazzfesztivál is. Az idei program külön figyelmet szentelt Tamási Áronnak és Erdély kultúrájának. A Szarvasi Vízi Színpad az ország egyik legszebb nyári játszóhelye mesés Körös-parti elhelyezkedésével és hangulatos színházi előadásaival, illetve koncertjeivel. A szabadtéri játszóhelyek sorába az utóbbi években Makó, Zsombó és Mórahalom is föliratkozott – utóbbi helyszínen meghatározó szempont a lovak közreműködése, legyen bár szó operettről, musicalről vagy daljátékról.

A régió és egyben hazánk legjelentősebb nyári játszóhelye az 1931-ben alapított Szegedi Szabadtéri Játékok. A Juhász Gyulától megálmodott, Kosztolányitól és Pilinszkytől megörökített, Balázs Béla által a közép-európai nemzetek kulturális találkozóhelyeként elképzelt Dóm téri eseménysorozat karakterét az első művészeti vezető, Janovics Jenő színvonalas népszínházként határozta meg, amely széles rétegek számára kínálja a dráma-, az opera- és a daljátékirodalom kincseit. És noha az egyensúly a musical megjelenése óta az új zenés műfaj irányába mozdult el, az idei kínálat ígéretes módon visszahozta a székesegyház elé a népi ihletésű táncjátékot és a Verdi-operát: Zsuráfszky Zoltán Petőfi emlékének szentelt táncjátéka és Verdi Traviatája a Dóm téri fesztivál nemesebb hagyományait élesztette. Ugyanakkor a szegedi Játékok ebben az évben ráerősített platánlombos újszegedi játszóhelyének kiaknázására: olyan szélesvásznú produkciókat látott vendégül, mint az ’56-os vonatkozású Abba-musical, a Sakk, az Anconai szerelmesek vagy Rost Andrea jubileumi hangversenye.

Nézze meg ezt is:

Kulturális mozaik

  Két forradalmi tárlat Alig harminc kilométernyire egymástól két helyszínen is az 1848-49-es szabadságharcunk egy-egy …