A rendezvényen a házigazda Tát Margit polgármester, és Zalai Mihály a megyei önkormányzat elnöke mellett a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára mondott köszöntőt.
Soltész Miklós kiemelte: hazánkban a nemzetiségek békében élnek egymás mellett, őrzik kultúrájukat, identitásukat, templomok és oktatási intézmények újulnak meg a kormány támogatásával. Békés megyéről szólva elmondta, közel öt és félmilliárd forintos összegben támogatták a beruházásokat, a fejlesztéseket, az identitáserősítő programokat az elmúlt évtizedben. Célként jelölte meg az elkezdett munka folytatását, és mint fogalmazott, a nemzetiségek szétszakítása helyett összefogásra van szükség.
Zalai Mihály, a megyei önkormányzat elnöke a Békésben élőket egy közösség tagjaiként jellemezte, akik az elmúlt háromszáz esztendőben békében, egymástól tanulva, és kölcsönösen tisztelve egymást éltek a megyében. Szavai szerint ezt az összetartozást meg kell megbecsülni és tovább kell adni, példát mutatva a Kárpát-medence és Európa népeinek.
Tát Margit polgármester hangsúlyozta: a méhkerékiek értékként élik meg nemzetiségi hovatartozásukat. Nemzetiségi identitásuk ápolásához, fennmaradásához pedig többféle támogatást is kapnak. Mint elmondta, Méhkeréken nemzetiségi bölcsőde, óvoda és általános iskola is működik.
A köszöntőbeszédek után a Békés megyei Nemzetiségi Díjak átadása következett.
Idén a német nemzetiség díjazottja Körösi Mihály. A nyugdíjas tanár, iskolaigazgató, természet- és környezetvédő, helytörténész a Mezőberényi Német Hagyományápoló Egyesület támogatásával végzi kutató munkáját többek között német nemzetiségi kérdésekben is. A Gulág És Gupvikutatók Nemzetközi Társaságának tagjaként kapott Magyar Érdemkeresztet munkásságáért. „Mit vétettem” című könyvében a mezőberényiek keserves málenkij robotban töltött időszakát dolgozta fel. Idén a berényi hagyományápoló egyesület által szervezett „Büntetlen bűnösök” című konferenciára neves málenkij robot kutatók jöttek el meghívására, melyen a megyei németek is részt vettek. Felesége német származása késztette a berényi németek 20. században átélt traumáinak kutatására. Igazgatóként is sokat tett a német nemzetiség ügyéért, az ő közbenjárásával vezették be a nemzetiségi német nyelv oktatását az általa irányított iskolában.
A roma nemzetiség kitüntetettje dr. Papp János tanár, a földtudományok doktora, közoktatási vezető. Békésen él, lovári nyelvvizsgára felkészítő kurzusokat tart, nem akármilyen háttérrel.
Az Országos Roma Önkormányzat pedagógiai szakértőjeként több felzárkóztatást segítő európai uniós projektben vett részt. Ebben a minőségében országos szakmai és nyelvi képzéseket szervezett. Nevéhez fűződik a lovári (cigány) nyelvkönyv, szótár és vizsgafeladat gyűjtemény megalkotása. Az Oktatási Hivatal szakértőjeként 2013-ban felkérték a lovári nyelvvizsgáztatás ellenőrzésére, vizsgafeladatok szerkesztésére. Ezt később az ún. EZRA Nyelvvizsga Rendszer kidolgozása, majd a vizsgaközpont létrehozása követte. Ezzel a munkájával népszerűsítette, erősítette a cigány nyelvismeretet, segítette a felsőoktatásban tanuló fiatalok nyelvvizsgához jutását. Érettségi bizottsági elnök, kérdező tanár vagy javító tanár feladatokat is ellát.
A román nemzetiség díjazottja Bekán Anca Liana, aki immár több mint 20 éve a magyarországi román közösség tagja. Romániában született, házassága révén került Békés megyébe. A szarvasi tanítóképzőben szerzett diplomát, szerkesztő-műsorvezetőként dolgozik, a hazai románság egyik jelentős újságírója. Szabadidejében önként vállalt munkával, a magyarországi román nemzetiségi közösség népviseletének megőrzésén fáradozik. A magyarországi románság viszonylag csekély jellegzetes viseletet őrzött meg. A román határ mellett élő közösségekre erősen hatott a bihari, zarándi és bánáti népviselet, amelyeknek Bekán Anca nagyon jó ismerője. Az ő elhivatottságának és szorgalmának köszönhetően, mára gyulai és méhkeréki román óvodások és iskolások az általa varrott, hímzett ruhákban szerepelnek az ünnepségeken, de a battonyai és eleki gyerekek ruháin is dolgozik. Bekán Anca tevékenysége által az ősök által hordott hagyományos népviseletek napjainkban már a legkisebbekben erősítik identitástudatukat, román közösséghez való kötődésüket.
A szlovák nemzetiség kitüntetettje Csasztvanné Vass Mária Edit. A pedagógus, népdalénekes, kórusvezető több mint négy évtizede a szarvasi Szlovák Általános Iskola lelkes és elhivatott pedagógusa, aki számos tanítványával szerettette meg a szarvasi szlovák népdalokat. Jelenleg két tanárral karöltve vezetik az iskola kórusát, amelynek repertoárjában csak szlovák népdalok szerepelnek. Közel 40 éve tagja a Tessedik Táncegyüttesnek és a Szarvasi Szovák Népdalkörnek. Utóbbit 3 évtizedig irányította is, számos díjat elnyerve az ország egyik legsikeresebb népdalkörévé váltak. Számtalan rendezvény, ünnepség fellépőjeként egyedi, érzelemgazdag előadásával mély nyomokat hagyott a résztvevőkben. Az éneklés és kórusvezetés mellett gyűjtőmunkában is részt vett, és tervei között szerepel a szarvasi szlovák népdalkincs stúdió minőségű hangzó anyagának elkészítése is. Megkapta a Népművészet Ifjú Mestere címet is.
A rendezvény zárásaként a négy nemzetiség látványos, zenés, népi táncokat bemutató műsort adott elő.