2023. február 6., hétfő
FONTOS

A szív nyelvén beszélünk egymással

 

Kétnapos programsorozattal ünnepelték Szegeden a 104 év óta újra független Lengyelországot. Konferencia, könyvbemutató, orgonakoncert és emlékező mise várta a két nép évszázados barátságának őrzőit.

Az idén fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő Lengyel Köztársaság Szegedi Konzulátusa a Szeged-Csanádi Egyházmegyével és a Gál Ferenc Egyetemmel összefogva november 17–18-án egy sor tudományos és kulturális programot szervezett a lengyel–magyar barátság jegyében Szegeden.

Mit üzennek hőseink? címmel tartották a nyitókonferenciát, amelyen öt olyan hőst választottak ki, akik napjaink fiatalsága számára is példaképek lehetnek. Először Kiss-Rigó László püspök és Dux László, az egyetem rektora köszöntötte a résztvevőket, ezt követően Gellért Ádám történész levezető elnökségével három lengyel és egy magyar előadó mutatta be a nemzeti mártírokat. A november 17-i nap zárásaként bemutatták Witold Pilecki auschwitzi jelentésének frissen megjelent magyar nyelvű fordítását.

Másnap koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak a Fogadalmi templom melletti Katyń-emlékkeresztnél, majd a lengyel és magyar nemzetért tartott emlékező szentmise résztvevőivel telt meg a székesegyház.

– Valószínűleg nem volt hivatalos verseny a nemzetek között arra vonatkozóan, hogy mely nép hozta a legtöbb véráldozatot – sikerrel – a túlélésért. A magyar és a lengyel nemzet azonban minden bizonnyal előkelő helyet foglalna el e listán – mondta a misét celebráló Kiss-Rigó László püspök. Rámutatott a két nép múltjának közös pontjaira: a történelem viharos évszázadai során óriási áldozatokat kellett hoznunk, sokszor nem is volt lehetőség megélni a szabadságunkat, a függetlenségünket. Mindezeknek köszönhető, hogy hatalmas erőforrást jelent a közös hitünkből fakadó erő, értékeink, a haza szeretete.

– Ma úgy tűnik, hogy fizikai veszélyek nem fenyegetnek bennünket, de nem szabad indokolatlanul optimistának lenni, illúziókba ringatni magunkat: hiszen mindkettőnk szomszédságában háború dúl. Mégis fontos közben odafigyelni napjaink kóros ideológiáira, amelyek nélkülözhetetlen értékeinket támadják, identitásunkat fenyegetik, azt próbálják megszüntetni, háttérbe szorítani – figyelmeztetett a püspök. Az ilyen időkben elengedhetetlen az összefogás: Pál apostol példáját követve szellemi fegyverekkel kell küzdenünk saját magunkért, egymásért, a jövőért, a nemzetért, Európa jövőjéért.

Józef Marecki atya, a Nemzeti Emlékezet Intézete munkatársa, a krakkói jezsuita egyetem, az Ignatianum professzora úgy fogalmazott, lengyelként azt érzi, hogy egy barátságos földön áll. Három pontban foglalta össze, hogy miért gondolja így.

– Először is a magyar föld olyan, mintha a mi hazánk lenne. Hiszen sok magyar jött Lengyelországba, ahogy sok lengyel jött Magyarországra is – nagyobbrészt szomorú időszakokban. Másodszor mert itt rengeteg lengyel emléket láthatunk: emléktáblákat, szobrokat. Ezek közé tartozik az a kereszt, amely itt a templom oldalában található és egy igazán különleges emlék. E kereszten Jézus Krisztus, a mi megváltásunk jele található. Erre a keresztre írtak egy kimondhatatlanul fájdalmas szót: Katyń. Harmadszor, kedves számunkra e föld, mert közösen tudunk imádkozni, beszélgetni. S ugyan a lengyel és a magyar nyelv nagyon különbözik egymástól, de mi mégis megértjük a másikat: a szív nyelvén beszélünk egymással – mondta Marecki atya.

A szentmisét követően Lidia Książkiewicz lengyel orgonaművész koncertjével és fogadással zárult a programsorozat.

Nézze meg ezt is:

Kulturális mozaik

  Thália szezonja Ha a fűtésszabályozókat takarékos üzemmódba kapcsolták is, teljes gőzzel beindult a kőszínházi szezon. Szegeden …