2022 őszével a Gál Ferenc Egyetemen új tisztséget hoztak létre: Tóth József személyében egy tapasztalt könyvvizsgáló lett az intézmény kancellárja. A szakember öt évre vállalta a feladatot, amely a jelenlegi energetikai helyzetben már az első hónapokban komoly kihívásokat hozott. Tóth József úgy látja, takarékossági intézkedésekkel és felelős gazdálkodással a megemelkedett gázárak sem veszélyeztetik az intézmény működtetését.
➜ Most először lett kancellárja a Gál Ferenc Egyetemnek az Ön személyében. Meddig gondolkodott a feladat elvállalásán?
➜ Kiss-Rigó László püspök úr kért fel. Azonnal igent tudtam mondani.
➜ Gyorsan döntést hozott. Dolgozott korábban az intézménynek?
➜ Nem voltam korábban az egyetem alkalmazottja, de a rendszer működését jól ismertem, és könyvvizsgálóként dolgoztam már az egyházmegyének, így e terület nem jelentett újdonságot számomra.
➜ Az egyetem több szempontból különleges intézmény: sokféle képzést nyújt, széttagolt telephelyi struktúrával.
➜ Valóban, a Gál Ferenc Egyetem meglehetősen speciális helyzetben van a magyar felsőoktatási intézmények között: képzési profilja és működési területe erősen behatárolt, ugyanakkor szorosan illeszkedik a dél-alföldi régió munkaerőpiaci igényeihez, valamint a fenntartó Szeged-Csanádi Egyházmegye által működtetett pedagógiai és szociális ellátórendszeri igényekhez. A helyi társadalom működtetéséhez, a dél-alföldi régió népességének megtartásához fontos, hogy helyben elérhető, magas színvonalú felsőfokú képzés és diploma biztosítsa a fiatalok számára a karrierlehetőségeket.
➜ Hogyan járul hozzá ehhez kancellárként? Milyen feladatai vannak?
➜ Kancellárként az egyetem fenntarthatóságát, működtetését kell biztosítani a finanszírozás és a kiadások egyensúlyának megtartásával úgy, hogy lehetőség szerint a szükséges fejlesztésekre is jussanak források, ami kétségtelenül összetett feladat. A nagy egyetemekhez viszonyított kis méret ugyanakkor gyorsabb reagálást biztosít, a megfelelően kialakított működési modellel pedig a kisebb méret mellett a költségek alacsony szintje is biztosítható. Ezzel minden plusz forrás a képzések és az épület-infrastruktúra fejlesztésére fordítható.
➜ A mostani rezsihelyzetben miként reagál a Gál Ferenc Egyetem a kihívásokra, milyen stratégiát követ a költségek csökkentésére?
➜ Az egyetemnek 2022. szeptember 30-án lejártak a gázszolgáltatókkal a szerződései, amelyek elkerülhetetlen megújítása nem éppen a legkedvezőbb gázpiaci helyzetben történt. Az új szerződésekben megajánlott árak olyan magasak, hogy egyszerű fűtéstakarékossági intézkedésekkel lehetetlen lenne kigazdálkodni az egyetem költségvetéséből a szükséges forrásokat. Mint minden más hazai egyetem, mi is készítettünk energia-vészhelyzeti intézkedési tervet. Ebben fokozatosan bevezethető intézkedések is szerepelnek, de arra is van kidolgozott terv, hogy telephelyenként egy vagy két épületbe összevonva, a fűtött légtér méretét minimálisra csökkentve folytassuk a működést. Végeztünk próbafűtéseket, de ettől függetlenül napi szinten követjük a fogyasztás alakulását. Most egy kicsit optimistábbak vagyunk, mint szeptember végén, úgy látjuk, van rá esély, hogy a kidolgozott intézkedésekkel elviselhető költségszinten maradjon az energiafelhasználásunk. Ez persze így is nagyon komoly többletráfordításokat jelenthet, érdemes belegondolni, hogy ezeket a forrásokat képzések fejlesztésére vagy éppen energetikai korszerűsítésre is lehetne fordítani, de most nem vagyunk abban a helyzetben, hogy a lehetőségek közül válogassunk, az energiafelhasználás lehető legnagyobb csökkentése a cél. Szerencse, hogy például a szarvasi kampuszunk lényegében a teljes fűtési szolgáltatását geotermikus rendszerben tudja biztosítani, a jövő fűtéskorszerűsítési fejlesztéseire nézve iránymutató ez a megoldás.