Gyulatelevízió
Tavaly szeptemberben díszlövésekkel emlékeztek a gyulai várostrom lezárására, amikor 1566-ban Kerecsényi László a további, értelmetlen vérontást elkerülve feladta a várat, más kérdés, hogy a török nem tartotta magát az egyezséghez, és a kivonuló magyarokra tört. Kerecsényit elfogták, majd hamarosan Nándorfehérváron kivégezték.
Az, hogy Kerecsényi feladta a várat, évszázadokon át árulásként felérő tettként élt a közemlékezetben. Ez a kép mára már jóval árnyaltabbá vált, hiszen tudjuk, hogy védőként a török kor leghosszabb ideig tartó várostromára volt képes, de mint Németh Csaba történész szavaiból kiderült, még mindig nem tisztult le teljesen. A megyei levéltár munkatársa évekkel ezelőtt fogott alapos kutatásba, igyekezett minél pontosabbá tenni a Kerecsényi életművet. Ennek érdekében hazai mellett külföldi levéltárakban kutatott. Ezt a munkát elsősorban az tette lehetővé, hogy egyre több helyen digitalizálják a meglévő dokumentumokat, így azok az interneten keresztül akár a világ másik részéről is megtekinthetők.
Németh Csaba munkája több tekintetben is hoz újdonságokat. Egyrészt kitér horvátországi tevékenységére, másrészt pedig Kerecsényi “előéletére”, vagyis családjára, szintén fontos tisztségeket betöltő felmenőire, amivel cáfolja, hogy a gyulai vár kapitánya első generációs főnemes lett volna.
Németh Csaba kiemelte, Kerecsényi életében különösen fontos volt a magyar hadtörténet megkérdőjelezhetetlen tekintélyének tartott Zrínyi Miklóssal való jó katonai kapcsolat, Kerecsényi ugyanis nemcsak dolgozott Zrínyinek, de sokat is tanult tőle.
A történész kutatásai alapján igyekszik árnyalni Kerecsényivel kapcsolatban azt a képet is, mely szerint sanyargatta, kiszipolyozta volna jobbágyait.
Németh Csaba az utolsó simításokat végzi munkáján, így az akár hamarosan meg is jelenhetne, ha sikerül e célra megfelelő forrásokat találni.
