Gyulatelevízió
Jótékony szeretet
Április utolsó napjaiban hazánkba látogat a katolikus egyház feje, Ferenc pápa. Az egyházfőt idén tíz esztendeje, 2013. március 13-án választották meg. Ebből az alkalomból tekintjük át pápasága elmúlt évtizedét.
A jelenlegi egyházfő több tekintetben is „különleges” pápának számít, hiszen az apostoli szegénységet hirdeti az egyház és a hívek egyik fő erényeként, ugyanakkor elveti a szélsőséges szociális demagógiát. Fontosnak tartja az emberi élet és a teremtett világ védelmét, a kirekesztéstől a kollektív megbélyegzéstől viszont óv. Képviseli az üldözöttek – különös figyelemmel a hitük miatt üldözött keresztények – védelmét és támogatását, miközben markánsan föllép a terrorizmus és a háború minden formája ellen.
Ferenc pápa (eredeti nevén Jorge Mario Bergoglio) Argentína fővárosában, Buenos Airesben született 1936. december 17-én olasz származású bevándorló család gyermeként. Hosszú egyházi pályája során volt hittudományi főiskola rektora, németországi doktorandusz, jezsuita rendi vezető és az argentin főváros érseke is.
Ferenc számos tekintetben „első” a pápák között. Egyrészt a római egyházfők közül ő az első, aki a bolygónk déli féltekéjéről származik, másrészt ő az első, akit az 1534-ben Loyolai Szent Ignác által alapított jezsuita rend tagjai közül választottak a pápai méltóságra. De ugyancsak ő az elmúlt egy évezredben az első, aki nem sorszámmal jelölt nevet vett föl. Egyházfői névválasztása a nagyhatású középkori spirituális tanítóra és gyakorlati karitatív példaképre, Assisi Szent Ferencre – a „kolduló barátok”, vagyis a ferencesek rendjének alapítójára – utal. Ezzel pedig egyrészt az egyszerűségre, az alázatra és a szerénységre, másrészt pedig a szegények iránti szolgáló és tevékeny szeretetre hívja föl a figyelmet.
A vallástudománnyal és a lelkipásztori teológiával foglalkozó szakemberek szerint Ferenc pápa mérsékelt konzervatív alapon állva vezeti a katolicizmust, ugyanakkor – elődjeitől kissé eltérően – szokatlanul nagy őszinteség és nyitottság jellemzi. Ennek jegyében határozottan föllép az egyházban – és elsősorban a Vatikánban – tapasztalható anyagi visszaélések ellen, s szembenéz a társadalom által oly sokszor emlegetett „bűneivel” az egyháznak. Természetesen nem támogatja az azonos neműek házasságát, mint ahogy ellenzi a nőknek a papi rendbe való fölszentelését, ugyanakkor helyesli gyakoribb és sajátos szerepvállalásukat a liturgikus cselekményekben és szertartásokon. A környezettudatosságot és a klímavédelmet, mint az Isten által a teremtett világ megóvásának kötelezettségét fogalmazza meg, s az emberek közötti egyenlőségből és mindannyiunk Isten-képmás jellegéből kiindulva a testvériességet, az igazságosságot és a szolidaritást hangsúlyozza.
Ferenc pápa főpásztori szolgálata elmúlt tíz évében három körlevelet adott ki. Ezek közül a legutóbbi a 2020 októberében megjelent Fratelli tutti (Mindnyájan testvérek) kezdetű enciklika. Ezt a dokumentumot azonban – először a Vatikán történetében – nem a római Szent Péter-bazilikában írta alá, hanem Assisiben, a Szent Ferenc sírjánál épült székesegyházban. A szociális tartalmú körlevélben a Szentatya szót emel a korunk emberére jellemző közöny ellen, s kiáll a béke előmozdítása mellett, amelynek szerinte a „jótékony szeretet” képviselete az egyik eszköze.
Ferenc pápa a római egyház fejeként is egyszerű életmódot folytat. A vatikáni Apostoli Palotában, elődei lakhelyén leginkább csak protokolláris eseményeken jelenik meg, helyette a Szent Márta-házban él egy szerényebb lakosztályban. Az egyházfők nyári nyaralójának, a Castel Gandolfo-i rezidencia épületegyüttesének nagy részét pedig megnyitotta a nagyközönség előtt. Szerénysége és közvetlen személyisége az elmúlt egy évtizedben népszerűvé tette mind a hívők, mind a nemhívők közösségeiben.
