Gyulatelevízió
Egyházmegyénk püspöke húsvétvasárnapi szentbeszédében rámutatott, látszólag emberi és isteni oldalról is megközelíthető Jézus feltámadása. Valójában csak az utóbbi a fontos, hiszen így mutatta meg nekünk az emberi élet igazi perspektíváját.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is megtelt a kereszténység legnagyobb ünnepén, húsvét vasárnapján a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza.
– Egy olyan történelmi eseményt ünneplünk a mai napon, amely oda-vissza megváltoztatta az egész történelmet, az emberi életet, annak lehetőségeit és perspektíváját – fogalmazott Kiss-Rigó László püspök. Rámutatott, beszélhetnénk humanista elképzelésekről, szép gondolatokról, azonban az egész kereszténység tanítása, igehirdetése felesleges, alaptalan erkölcsi prédikáció volna, hitünk is nevetségesnek, álszentnek tűnne, ha Jézus nem támadt volna fel.
Ahogy a halálát, úgy a feltámadását is lehet ember és Isten oldaláról vizsgálni. Nagypénteken az emberi gonoszság néhány órába sűrűsödött bele: kiderült, hogy milyen aljas tud lenni az ember. Az igazság keresése helyett annak teljes elvetése vált valósággá Jézus Krisztus utolsó óráiban – letartóztatása, megkínzása, elítélése és kivégzése során. Isten oldaláról nézve ez azonban annak a jele, hogy ő mennyire szereti az embert. – Ahogy ő maga mondta és meg is valósította: nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint aki életét adja barátaiért – hangzott el a szentbeszédben. Krisztus nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem ő kívánt mindenkit szolgálni, értünk áldozta életét.
– Jézus feltámadását gondolhatnánk emberi igazságszolgáltatásnak is, amikor bebizonyosodott, hogy végül kinek van igaza. Ő nem azért támadt fel, hogy saját ügyét lezárja, vagy azért, hogy „rendezze a számláját” az ellenfeleivel. Kizárólag az övéinek mutatta meg, hogy él: az ő feltámadása mindannyiunk feltámadása – mutatott rá a püspök. Emlékeztetett, hogy csupán azért született emberként a Megváltó, hogy közösséget vállaljon mindannyiunkkal, s ugyanígy vállalt velünk közösséget a halálban is, mikor emberi módon vesztette életét. Feltámadásával megmutatta a vele közösséget vállalóknak, hogy mi az emberi élet végső célja.
Jézus bebizonyította, hogy nem a Földön leélt, néhol boldog, néhol küszködésekkel gyötört évek a fontosak, hanem mindenki részesül az ő győzelmében: emberi létünk végállomása nem a sír, hanem az örök élet, amellyel Krisztus ajándékoz meg minket. Kiss-Rigó László szerint ha egyszer közösséget vállaltunk vele a keresztségben, akkor kicsit másképp kell gondolkodnunk az életről, mint másoknak. Nemcsak az ösztöneink kielégítése vagy feladataink elvégzése a fontos, hanem az értékeket a feltámadás perspektívájából szükséges néznünk, csak így élhetünk időt álló módon.
Az evangéliumokból kiderül, hogy Jézus feltámadása után a valóságban is találkozott tanítványaival. Ez azonban nem a földi életének folytatását jelentette, nem azért tért vissza, hogy „ágyban párnák között” haljon meg.
– Őrá már nem vonatkoztak a fizika törvényei, természetfölötti ajándék az ő feltámadása mindannyiunk számára – fogalmazott a püspök.
Hozzátette, Krisztus nem kérte számon Pétert, hogy miért nem állt ki mellette, vagy Júdást, hogy mi okból árulta el: egyszerűen szeretetet és békét sugárzott. Küldetésekkel bízta meg az apostolokat, ahogy minket is. Pál szavai alapján tudjuk, ha megismertük Jézus feltámadását, és elfogadjuk, hogy ő azonosítja magát velünk, mi pedig szabad akaratunkból közösséget vállalunk vele, akkor Krisztus értékeit figyelembe véve kell élnünk.
Kiss-Rigó László emlékeztetett mindenkit arra, hogy keresztségünkkel ezt vállaltuk. Húsvét ezért nemcsak Jézus feltámadásának, az új életnek és a megújulásnak az ünnepe, hanem a mi feltámadásunké is. Jézus révén az emberi élet potenciális győzteseivé válhatunk. Az, hogy ez sikerül-e, csak szabadságunk megfelelő használatán és hűségünkön múlik.
