A németek Gyulára településének háromszázadik évfordulóján tartották a németvárosi településrész Szent József-templomának búcsúját. A március 17-i eseményen Balogh Ottó békéscsabai káplán Szent József bölcs és megfontolt döntéseinek jelentőségét emelte ki.
A törökdúlás után szinte kiürült Békés vármegye, a tizennyolcadik század első felében így sok telepes érkezett erre a vidékre. Gyulára háromszáz éve németek is érkeztek, akik sokáig önálló városban, Németgyulán éltek, és megépítették a maguk impozáns templomát is, mely Szent József nevét viseli.
Az évfordulós templombúcsún Balogh Ottó korábbi gyulai, jelenleg békéscsabai káplán hangsúlyozta, évszázadok múltán is joggal áll a figyelem középpontjában Szent József, aki a Szentírásban tetteivel beszél. Az ő családszeretete, bölcs és megfontolt döntései mindannyiunk számára követendő példaként szolgálnak.
– Isten azt a küldetést bízta Józsefre, hogy legyen Mária és Jézus őrzője, majd ez a küldetés kiterjed az egész egyetemes anyaszentegyházra. József olyan szeretetteljesen viselte gondját Máriának és nevelte Krisztust, hogy példakép lehet mindazok számára is, akiknek az élet mást hoz, mint amire számítanak. Ő fiatal férfiként családos életre készült, de ez egy pillanat alatt másképp alakult, mikor Mária – számára érthetetlen módon – áldott állapotba került. József nem hamarkodta el a döntést, tudott és mert gondolkodni, imádkozni, és odafigyelt Istenre, nem magára hagyatkozott, hanem nyitott volt Isten jeleire, és készen állt terveire – mondta Balogh Ottó.
Kovács Péter gyulai plébános, békési püspöki helynök felidézte, háromszáz éve Mária szoborral érkeztek az itt megtelepülő németek, ez a szobor még ma is megtalálható az 1863 és 1866 között épült Szent József-templomban. Az egykori identitás megőrzése azonban nem könnyű feladat, és már a kétszáz éves ünnepségen is kérdések merültek fel azzal kapcsolatban, képesek lesznek-e a gyulai németek megőrizni hagyományaikat. Az viszont biztos, hogy az 1863 és 1866 között épült templom ma is áll, és olykor német szót is lehet hallani a városban.
Felidézte, erre az ünnepre két évvel ezelőtt elkezdtek készülni, a németek Gyulára településének 300. évfordulóján Görgényi Ernő polgármester, az illetékes államtitkárság és a hívek közreműködésével megkezdték az emblematikus épület megújítását, amit a vizesedés miatt a templom és az oltárok szigetelésével, majd festéssel szeretnének folytatni.
A németek Gyulára településének háromszázadik évfordulóján tartották a németvárosi településrész Szent József-templomának búcsúját. A március 17-i eseményen Balogh Ottó békéscsabai káplán Szent József bölcs és megfontolt döntéseinek jelentőségét emelte ki.
A törökdúlás után szinte kiürült Békés vármegye, a tizennyolcadik század első felében így sok telepes érkezett erre a vidékre. Gyulára háromszáz éve németek is érkeztek, akik sokáig önálló városban, Németgyulán éltek, és megépítették a maguk impozáns templomát is, mely Szent József nevét viseli.
Az évfordulós templombúcsún Balogh Ottó korábbi gyulai, jelenleg békéscsabai káplán hangsúlyozta, évszázadok múltán is joggal áll a figyelem középpontjában Szent József, aki a Szentírásban tetteivel beszél. Az ő családszeretete, bölcs és megfontolt döntései mindannyiunk számára követendő példaként szolgálnak.
– Isten azt a küldetést bízta Józsefre, hogy legyen Mária és Jézus őrzője, majd ez a küldetés kiterjed az egész egyetemes anyaszentegyházra. József olyan szeretetteljesen viselte gondját Máriának és nevelte Krisztust, hogy példakép lehet mindazok számára is, akiknek az élet mást hoz, mint amire számítanak. Ő fiatal férfiként családos életre készült, de ez egy pillanat alatt másképp alakult, mikor Mária – számára érthetetlen módon – áldott állapotba került. József nem hamarkodta el a döntést, tudott és mert gondolkodni, imádkozni, és odafigyelt Istenre, nem magára hagyatkozott, hanem nyitott volt Isten jeleire, és készen állt terveire – mondta Balogh Ottó.
Kovács Péter gyulai plébános, békési püspöki helynök felidézte, háromszáz éve Mária szoborral érkeztek az itt megtelepülő németek, ez a szobor még ma is megtalálható az 1863 és 1866 között épült Szent József-templomban. Az egykori identitás megőrzése azonban nem könnyű feladat, és már a kétszáz éves ünnepségen is kérdések merültek fel azzal kapcsolatban, képesek lesznek-e a gyulai németek megőrizni hagyományaikat. Az viszont biztos, hogy az 1863 és 1866 között épült templom ma is áll, és olykor német szót is lehet hallani a városban.
Felidézte, erre az ünnepre két évvel ezelőtt elkezdtek készülni, a németek Gyulára településének 300. évfordulóján Görgényi Ernő polgármester, az illetékes államtitkárság és a hívek közreműködésével megkezdték az emblematikus épület megújítását, amit a vizesedés miatt a templom és az oltárok szigetelésével, majd festéssel szeretnének folytatni.