Arad, a név marad: ezt a címet viseli az a kötet, melyet csütörtök este az Ünnepi Könyvhét gyulai események záró akkordjaként mutattak be.
Mint kiderült, a könyv nagy jelentőséggel bír az aradi közéletben, hiszen korábban meglévő párhuzamosságok felszámolására, az eltérő vélemények összehangolására tesz kísérletet. Ezért is fordították le a sorozat darabjait román nyelvre.
– Öt éve kezdtük ezt a projektet Román Gáborral, és ma már a hatodik könyvet mutatjuk be. A fő célunk az volt, hogy befejezzük a párhuzamos történetírást. Ez alatt azt értem, hogy eddig a magyarok és a románok is a saját szemszögükből írták meg a történelmet, mi ezeket össze szerettük volna vonni. Tisza István miniszerelnöksége alatt jött létre az aradi béke, melynek az alap ötlete az volt, hogy a románok és a magyarok a politikai ellentétek ellenére is együttműködésre vannak utalva. Arad egyébként jó példának számít Romániában a két nép együttélésére. Ezt a gondolatot szeretnénk továbbvinni, ahogy folytatnánk további kötetekkel a projektet is. Még két könyvet terveztünk, utána pedig Arad vármegye történetének megírása is tervben van – mondta Dr. Doru Sinaci, Arad megye alispánja, történész.
Az aradi delegáció nem titkolt szándéka volt a kapcsolatok megerősítése Gyulán.
A kötet egyik szerzője, Ujj János nagy jelentőségűnek nevezte a kötetet, mely aradi magyarságra helyezi a fő hangsúlyt az 1850-es évektől egészen 2020-ig.
A könyv jelentőségét mutatja, hogy közel sem csupán az aradi olvasók számára lehet érdekes. A gyulaiak is megtalálhatják benne a fürdővárosra vonatkozó kapcsolódási pontokat – derült ki Puskel Péter helytörténész szavaiból.
Az eseményen Kónya István gyulai alpolgármester a magyar és a román nép egymásrautaltságáról és az együttműködés fontosságáról beszélt. Elhangzott, bár az elmúlt években kissé lazábbá vált a két testvérváros, Gyula és Arad kapcsolata, a jövőben felerősödhet az a törekvés, mely újra közelebb hozza egymáshoz a két települést.