Gyulatelevízió
Szegeden és Temesváron is érdeklődés kísérte a temesvári papnevelde építészeti történetét feltáró kötet bemutatóját.
A szegedi történész, muzeológus Zombori István kutatómunkája a Bánság keresztény életében meghatározó szereppel bíró oktatási intézmény múltját szembesíti a funkciójától és művészeti értékeitől megfosztott épület jelenével.
A Magyar Művészeti Akadémia és a Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány támogatásával megjelent kiadvány ugyanakkor emléket is állít az egykori csanádi püspöknek, a szegedi katolikus egyházmegyei központot kiépítő Glattfelder Gyulának.
Az akkor még temesvári székhelyű egyházmegyében 1806-tól biztosított kiváló, művelt papokat a Bánságnak a magyar nyelvű közép- és felsőfokú papképzés. Jelenlétük nemcsak a hitélet gyakorlásához járult hozzá, hanem a terület falvaiban és városaiban élő ezrek számára a magyar anyanyelvi kultúra terjesztését is jelentette.
– Glattfelder Gyula püspök 1911-től Temesváron működött, ő rendelte el egy új, kifejezetten a papképzést szolgáló épület felállítását. Az 1914-ben átadott papnevelde története figyelemreméltó – mutatott rá a szerző a bemutatókon. Zombori István kiemelte: az intézmény tervezésére pályázat útján a temesvári születésű Foerk Ernőt, a szegedi fogadalmi templom építészét választották. Mindössze nyolc hónap alatt készült el az ötszintes épület, amely fűtési rendszerével és vizesblokkjaival a Temesköz legmodernebb képzési központja lett. Meglepő, hogy Glattfelder püspök az ország elismert művészeire bízta a belső terek díszítését. A díszterem freskóit, seccóit, Nagy Sándor és Körösfői Kriesch Aladár, a gödöllői művésztelep ikonikus alkotói készítették, az üvegablakok kivitelezője pedig a szintén kiváló üvegfestő és mozaikművész, Róth Miksa volt. Az általuk készített remekművek a maguk korában kellő méltatást kaptak, a papneveldét a marosvásárhelyi Kultúrpalota mellett Erdély legdíszesebb épületeként emlegették.
Az első világháború utáni trianoni békeszerződés az ősi püspökséget három részre szakította. A legkisebb rész, Szeged városa és 33 plébánia maradt Magyarországnak, 1923-tól itt tevékenykedett tovább Glattfelder Gyula csanádi főpásztorként. Ez a terület viseli 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye elnevezést.
– A papnevelde hanyatlása 1944-ben kezdődött, amikor a Temesvárra bevonuló szovjet csapatok igénybe vették, majd a kommunista rendszerben a falait szétdúlták, művészeti értékeit elpusztították, a festményeket lemeszelték – mondta Zombori István. – Egyedül az üvegablakokat sikerült megmenteni, ezek ma a Temesvári püspökség épületében találhatóak. Az épület jelenleg a helyi egyetem kollégiumaként működik.
A szerző mindkét bemutatón hangsúlyozta: a kiadvány feltárja a múltat, bemutatja a jelent, és ha az egyházi kézben lévő épület megérné a felújítást, akkor a jövőnek is szólna. Az előkerült régi fotók és dokumentumok ugyanis jól szolgálhatnák a belső terek rekonstrukcióját, a páratlan műemlékek restaurálását.
