2024. július 23., kedd
FONTOS

A kereszténység nem csak egy szép hagyomány

 

Kevés nem keresztény tudja, hogy mit ünneplünk most – többek között ezt emelte ki a pünkösdi szentmisén Kiss-Rigó László püspök.

A katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepén a fogadalmi templomban összegyűltek együtt erősítették meg keresztségi fogadalmukat, majd részesült több fiatal a bérmálás szentségében.

Kiss-Rigó László püspök a székesegyházban tartott szentbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a többség – akár Krisztus követőjének vallja magát, akár nem – tudja, hogy a keresztények karácsonykor a Názáreti Jézus születését ünneplik és azt is, hogy húsvétkor az ő halálára és az ő halál feletti győzelmére, feltámadására emlékeznek. Rámutatott, a legtöbben ismerik a magyar nyelv olyan kifejezéseit, mint a pünkösdi királyság, a pünkösdi rózsa és hallottak már a pünkösdi zarándoklatról Csíksomlyóra. Azt azonban, hogy a keresztények mire gondolnak pünkösdkor, nagyon kevesen tudják.

– Valójában ekkor is egy történelmi eseményre emlékezünk. Arra, hogy Jézus halála után ötven nappal Jeruzsálemben, az akkori zsidó pünkösd idején a Római Birodalom minden részéből összeverődött zarándokok megtapasztalhatták, hogy az apostolok, akik Krisztus tanítványainak vallották magukat, tanúságot tettek arról, hogy mesterük meghalt, de feltámadt, él és ő a világ üdvözítője, megváltója. S aki nem ismerte őt, de tartozni szeretne hozzá, az is élő kapcsolatba kerülhet vele – mondta a püspök. Úgy fogalmazott, a pünkösdöt tekinthetjük az egyház születésnapjának is, hiszen ekkor volt az első tanúságtétel a feltámadt Krisztusról.

– Ezért mi, keresztények, nem csak úgy tartjuk a kereszténységgel való kapcsolatot, hogy ez egy szép hagyomány, amelyet szüleinktől örököltünk. Nem úgy tekintünk Jézusra, mint egy NGO vagy egy egyesület alapítójára, aki nagy ember volt, követendő példája miatt emlékezünk rá, hanem élő, személyes kapcsolatban állunk vele – hangsúlyozta Kiss-Rigó László. – Krisztusnak csupán három év adatott, hogy a fő feladatát elvégezze. Ekkor járta be a falvakat, városokat, köztereket, zsinagógákat, azokat a helyeket kereste, ahol – modern kifejezéssel élve – „oktatási tevékenység” folyt.

A püspök emlékeztetett mindenkit arra, hogy Jézus csupán néhány vármegyénknek megfelelő, a mai Magyarországnál is kisebb területen – Galileától Názáretig, Júdeától Jeruzsálemig – végezte a munkáját. Maximum néhány tízezer emberrel találkozhatott. Napjainkban a modern technika, a mobiltelefon segítségével át tudjuk hidalni a térbeli távolságokat, de az időbelieket képtelenek vagyunk. – Viszont Jézussal – a pünkösdi ünnepnek köszönhetően, a Szentlélek képében, az övéinek adott ajándékként – bárhol, bármikor élő kapcsolatba kerülhetünk – mondta.

Sokan ma tagadják, hogy Európa keresztény lenne, sőt a földrész keresztény gyökereit sem ismerik el. A püspök emlékeztetett rá, hogy nemcsak a templomba járóknak, hanem mindenki másnak is munkaszüneti nap a vasárnap: nemcsak azért, mert véletlenül így alakult, hanem mert 321-ben Konstantin császár elrendelte, hogy mivel már a többség keresztény, és ők összegyűlnek vasárnaponként szentmisére, eucharisztiára, ezért a többiek se dolgozzanak.

A mise végén a hívek együtt megerősítették a keresztségi fogadalmukat, majd többen a bérmálás szentségében részesültek.

Nézze meg ezt is:

A tiszta művészet alkotója a látogatóközpontban

A fő turistaszezonban is nyitott kapukkal várja az egyházmegye múltja és a művészet iránt érdeklődőket a Szegedi …