Gyulatelevízió
A szentatya a világ élő lelkiismereteként folyamatosan felszólal a világban dúló háborúk ellen, és kitartó imára biztat a béke előmozdítása érdekében.
A CBS amerikai műsorszolgáltatónak még április 24-én adott egyórás interjújában Ferenc pápa megismételte a háborúban álló nemzetekhez intézett felhívását, hogy keressenek tárgyalásos megoldásokat a konfliktusokra. „Meg kell találni a módját a béketárgyalásoknak. A tárgyalásokkal elért béke mindig jobb, mint egy végtelen háború” – szögezte le.
A Fratelli Tutti Alapítvány május 10–11-én második alkalommal szervezett Rómában világtalálkozót az emberi testvériségről. A pápa a vatikáni palotában fogadta a meghívott előadókat. „Egy lángba borult bolygón azzal a szándékkal gyűltetek össze, hogy ismét nemet mondjatok a háborúra, és igent a békére” – hangsúlyozta a szentatya. Megismételte, hogy a háború vereség és egyben megtévesztés is.
Az egyházfő pünkösdvasárnap azért imádkozott a Szentlélekhez, hogy teremtsen harmóniát az egész világon, adjon bátorságot a népek vezetőinek, hogy a párbeszéd gesztusaival eljussanak a háborúk megszűnéséhez. „A Szentlélek vezesse a nemzetek vezetőit és mindnyájunkat arra, hogy megnyissuk a béke kapuit” – hangzott Ferenc pápa felhívása.
A május 29-i általános kihallgatáson az egyházfő újból felhívta a figyelmet a háborúk kegyetlenségére, azokra a következményekre, amelyeket az ártatlanoknak kell elviselniük. „A meggyötört Ukrajnára gondolok. A minap olyan gyerekeket fogadtam, akik égési sérüléseket szenvedtek, elvesztették a lábukat a háborúban. A háború mindig kegyetlenség. Ezeknek a gyermekeknek újra kell tanulniuk járni, művégtagokkal mozogni. Elvesztették a mosolyukat: nagyon rossz és szomorú, amikor egy gyermek elveszíti a mosolyát” – utalt a pápa arra, hogy május 25-én a Vatikánban egy csoportnyi ukrán és palesztin gyereket fogadott a gyermekek világnapja alkalmából.
Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár a NATO-külügyminiszterek május 30–31-i prágai informális csúcstalálkozója előtt újságírói kérdésekre válaszolva kifejezte a Szentszék aggodalmát az Oroszország és Ukrajna közötti háború további eszkalációja miatt. A bíboros óva intett attól, hogy engedélyezzék Ukrajnának a NATO által szállított fegyverek alkalmazását Oroszország területén. A vatikáni államtitkár arra figyelmeztetett, hogy ez a konfliktus „ellenőrizhetetlen eszkalációjához” vezetne.
Nyolcvan évvel ezelőtt, 1944. június 4-én tett fogadalmat Róma lakossága a Szűzanyának, kérve oltalmát a II. világháború idején. A Salus Populi Romani (a római nép megmentője) Mária-ünnepre írt levelében a szentatya megállapította, hogy még ma is túl sok helyen zajlik konfliktus a világban. „Ezek a drámák számtalan áldozatot érintenek, akiknek félelemmel és szenvedéssel teli kiáltása mindenki lelkiismeretéhez szól: nem lehet és nem szabad engednünk a fegyverek logikájának!” – hangsúlyozta az egyházfő.
Emlékeztetett, hogy húsz évvel a II. világháború lezárása után, 1965-ben Szent VI. Pál pápa az ENSZ-hez szólva ezt a kérdést tette fel: „Vajon eljut-e a világ valaha oda, hogy megváltozzon a részérdeket néző és háborús szemlélete, ami történelme nagy részét eddig átszőtte?” Ferenc pápa megállapította: „Ez a kérdés máig válaszra vár, és mindenkit arra ösztönöz, hogy konkrétan munkálkodjon a béke érdekében Európában és az egész világon”.
A II. világháború sorsát eldöntő normandiai partraszállás június 6-i évfordulója alkalmából írt üzenetében a szentatya imára szólított fel „mindazokért, akik a mai háborús fenyegetettség légkörében bátran vállalják a békét, kompromisszumok árán is”. Aggasztó, hogy újra komolyan felmerül egy általános konfliktus lehetősége, és hogy a népek lassanként hozzászoknak ehhez az elfogadhatatlan eshetőséghez. „A népek békét akarnak! Stabilitást, biztonságot és gyarapodást, amelyben mindenki nyugodtan végezheti kötelességét, és élheti saját sorsát. Tönkretenni a dolgok e nemes menetét ideológiai, nacionalista vagy gazdasági ambíciók miatt, súlyos vétek az emberek és a történelem előtt, és bűn Isten előtt” – nyomatékosította a pápa.
