

Kiemelt jelentőséggel bír a katolikus közösségben a Magyarok Nagyasszonya búcsú, amelyet október második vasárnapján, idén 13-án, a kegyoltár felszentelésének emlékünnepén tartottak.
A magyar nép Szűz Máriát Magyarország égi pártfogójának nevezi. Szent István 1038-ban Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát, felajánlása óta nemzetünk Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteli a Szűzanyát. XIII. Leó pápa 1896-ban külön ünnepet engedélyezett október második vasárnapjára, amikor a papság és a hívek Mária közbenjárását kérik Magyarországért és a magyar nemzetért.
A gyulai, búcsúi szentmisén Fazakas Attila szeged-móravárosi plébános elmondta, ahhoz, hogy Szent István felajánlhassa az országot Szűz Máriának, egy olyan tanítóra volt szüksége, aki megmutatta neki, hogy mi is az a Mária tisztelet. Ezért büszkék lehetünk nemcsak Szent Gellértre, hanem egyházmegyénkre is, melynek Gellért az első püspöke volt.
A plébános kiemelte, a Szent Gellérti örökség azt is jelenti, hogy visszavezessük a magyar nemzetet ahhoz az évezredes Mária tisztelethez, amely megtartott bennünket. A vasárnapi eseményen, a Nádi Boldogasszony templomba érkező hívek a prédikáció után körmenetben járultak a Mária oltárhoz és elhelyezték virágaikat.
A Szentmise végén Fazakas Attila Nádi Boldogasszony ezüstérmet vehetett át.