Soha nem volt még ennyi hallgatója a felsőoktatási intézménynek – az országos átlagnál is nagyobb mértékben növekedett az egyetemen az elsőévesek száma.
A Gál Ferenc Egyetem hagyományaihoz híven idén is a fogadalmi templomban tartott Veni Sancte szentmisével és központi tanévnyitó ünnepséggel indult az intézmény újabb tanéve szeptember 14-én.
– Ne fáradjatok bele tenni a jót, mert ha nem fáradtok bele, a maga idején aratni is fogtok – idézte Kiss-Rigó László püspök, az egyetem nagykancellárja az idei tanév jelmondatát, amely Szent Pál apostol galatáknak írt leveléből származik. A „jót tenni” kifejezés a felsőoktatásban a pedagógusok részéről a magas szintű oktatást, a diákok oldaláról pedig a szorgalmas tanulást jelenti. Emlékeztetett rá, hogy áldozat nélkül nincs eredmény, erőfeszítés nélkül nincs győzelem – ugyanez igaz a hallgatók egyetemi vizsgáira vagy bármely, az életük során őket érő kihívásra. – Lehet, sőt kell fáradnia az egyetem közössége minden tagjának. Fáradni kötelező, elfáradni lehet, de belefáradni nem szabad, mert akkor nincs értelme az egésznek – fogalmazott a szentmisén a püspök.
Több mint 120 ezren jelentkeztek a magyar felsőoktatásba, közülük mintegy 90 ezren felvételt nyertek – erről is beszélt az ünnepségen Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettese, a tanévnyitó díszvendége. Pozitívumként emelte ki, hogy a gazdasági, a pedagógusi és az egészségügyi szakok élen jártak a jelentkezők számában.
– Köszönettel tartozunk a Gál Ferenc Egyetemnek, hogy színvonalas, minőségi képzésekkel hozzájárul a fiatalok érdeklődésének felkeltéséhez és pályájuk minőségi megalapozásához – mondta a miniszterhelyettes. – Egy vidéki felsőoktatási intézménynek már a képzés során szükséges megmutatnia, hogy milyen elhelyezkedési lehetőségei lesznek a hallgatóknak a végzést követően – ehhez pedig a térség gazdasági szereplőivel kell kapcsolatot kiépítenie. Mindez biztosíthatja, hogy a fiatal diplomás itthon maradjon, pályája gördülékenyen induljon, s egyben fejlődjön a helyi gazdaság és kultúra. Éppen ezért az önök sikere a nemzet sikere is – üzente a hallgatóknak a parlamenti államtitkár.
Rámutatott, hogy egy egyházi felsőoktatási intézménynek nemcsak felelőssége és feladata, hanem küldetése is van. II. Szent János Pál pápa apostoli rendelkezéséből idézett: az egyházi egyetem egy olyan, „nagyobbrészt világi tudományokkal foglalkozó intézmény, amely intézményes kötelezettséget vállal arra, hogy teljes oktatói, kutatói és nevelői tevékenységét a katolikus hit szellemében végzi.” Zsigó úgy fogalmazott, hiszi, hogy a Gál Ferenc Egyetemen „a nevelés a hit szellemében történik.”
Dux László rektor ünnepi beszédében kiemelte, kihívást jelentett az új felvételi rendszer, de az egyetem munkatársai sikerrel vették az akadályokat. Egész Magyar¬országon nő a felsőoktatás iránti kereslet, s e növekedésből az átlagnál nagyobb mértékben veszi ki a részét az általa irányított intézmény. A 2024–2025-ös tanévben 1400 fő kezdi meg a tanulmányait, ami 300-zal több a tavalyi, szintén „rekord” esztendőnél, így az összlétszám eléri a 3000-es számot. A Teológiai Karra 45, a Pedagógiai Karra közel 700, a Gazdasági Karra mintegy 300, az Egészség- és Szociális Tudományi Karra 232 főt vettek fel. Kifejezetten népszerű az óvodapedagógusi képzés, amelyre 300-an jelentkeztek. Új szakokat is indítottak, többek között mostantól addiktológiai konzultánsokat is képeznek.
Az egyetem épületállománya is folyamatosan bővül, megújul. Saját forrásból, 82 millió forint értékben renoválják a szarvasi, műemléki védettséggel rendelkező központi épület homlokzatát, és tettetik rendbe a kapcsolódó épületrészeket. Szintén a Békés vármegyei településen pályázati támogatásnak köszönhetően sportcsarnokot és hallgatói centrumot építenek. Békéscsabán a kari épület felújításának első üteme befejeződött, a munkálatok a jövő évben folytatódnak – többek között a fenti példákkal illusztrálta a rektor az egyetem szemmel látható fejlődését.
Több szakmai és állami kitüntetéssel díjazták az egyetem oktatóit, amely bizonyítja, hogy külső szereplők is elismerik az itt folyó munkát. Horváth Gábor tanszékvezető egyetemi tanár a Szer Üzenete-díjat nyerte el, Katona Krisztina dékán az Apáczai Csere János-díjat, Szabóné dr. Balogh Ágota dékánhelyettes, egyetemi docens és Szarka Péter főiskolai docens a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét, Mészáros Magdolna, a Békés Vármegyei Központi Kórház ápolási igazgatója, az egyetem címzetes docense a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehette át 2024-ben.
Az ünnepség utolsó részében átadták a nemzeti felsőoktatási ösztöndíj – a korábbi köztársasági ösztöndíj –, az Intézményi, a Glattfelder Gyula és a Vizkelety Miklós Hallgatói Ösztöndíjak okleveleit.