Gyulatelevízió
Lelkigyakorlatot tartottak a Szeged-Csanádi Egyházmegyei Karitász önkénteseinek a Bács-Kiskun vármegyei ÁGOTA Falván. A kétnapos rekollekció alkalmával a lelki gondozás mellett lehetőség nyílt a karitász szolgálattal kapcsolatos tapasztalatcserére és a jó gyakorlatok elsajátítására is.
Hosszú évek óta hagyomány már, hogy a Szeged-Csanádi Egyházmegyében karitász szolgálatot végzők számára lelki feltöltődést szolgáló napokat tartanak. A kétnapos rekollekciónak már második alkalommal adott otthont ÁGOTA Falva, a családból kiemelt és veszélyeztetett fiatalok ügyével foglalkozó ÁGOTA® Alapítvány Tass-Alsószenttamáson található ifjúsági, szabadidős, kulturális, képzési és lelkiségi központja. Békés és Csongrád-Csanád vármegyéből huszonöten vettek részt a lelkigyakorlaton.
Kothencz János diakónus, a Szeged-Csanádi Egyházmegyei Karitász igazgatója köszöntötte és egyben méltatta is az önkénteseket és azt a pótolhatatlan szolgálatot, amelyet szüntelenül megújuló erővel végeznek.
– Rendkívül fontosnak tartjuk önkénteseink lelki gondozását. Tudjuk jól, hogy a szolgálatban résztvevők elszántsága és hegyeket megmozgató jó szándéka nélkül csak félkarú óriások lennénk – fogalmazott Kothencz János.
A kétnapos lelkigyakorlatot Köllő Sándor, a szegedi Magyarok Nagyasszonya-székesegyház káplánja vezette, aki János evangéliumának egy részletét olvasta fel az önkénteseknek. A példabeszédben Jézus a Beteszda fürdőnél egy 38 éve szenvedő férfit gyógyított meg. „Amikor Jézus meglátta, amint ott feküdt, s megtudta, hogy már régóta beteg, megkérdezte tőle: Meg akarsz gyógyulni? Uram – válaszolta a beteg –, nincs emberem, aki bevinne a tóba, amikor felkavarodik a víz. Így mire odaérek, már más lép be előttem. Erre Jézus azt mondta neki: Kelj föl, fogd az ágyadat és menj! Az ember azon nyomban meggyógyult, fölvette ágyát és elindult.” (Jn 5, 6-9)
Az önkéntesek ehhez a példabeszédhez kapcsolódva osztották meg egymással saját tapasztalataikat, és számoltak be arról, miként tudnak emberei lenni a rászorulóknak, vagyis keresztényként a jézusi tanítás szerint úgy segíteni őket, ahogy arra a legnagyobb szükségük van.
– Az önkéntesek napi szinten találkoznak olyan nehéz sorsokkal, amelyek hatással vannak rájuk. Nehéz a szolgálat, még akkor is, ha ezt saját elhatározásból, a segíteni akarás vágyából végzik. Számunkra óriási támogatás az ő jelenlétük, mert a plébániai önkénteseinknek nagyobb a rálátása a településen élőkre, a mindennapi nehézségekre, így könnyebben tudnak kapcsolatot is teremteni, hiszen nagyobb a bizalom feléjük – mondta Ancsa-Molnár Hajnalka, a szegedi Karitász irodavezetője. Mint elmondta, a karitász szolgálat nemcsak tárgyi adományok szétosztásáról szól, hanem lelki segítségnyújtásról is. Arról, hogy az önkéntesek a rászorulók mellett állnak odafigyeléssel, beszélgetésekkel, családlátogatásokkal, és mindig nyitottak arra, hogy magukból is adjanak.
Az ÁGOTA Falván rendezett kétnapos lelkigyakorlaton a kötetlen esti beszélgetéseken szintén alkalom nyílt a tapasztalatcserére. Az önkéntesek elmondták egymásnak, hogy a különböző plébániákon milyen jó gyakorlatok alakultak ki, ezzel hasznos ötleteket adtak egymásnak, ugyanis minden plébánián máshogy működik a karitász.
