„A szívből kiindulva megváltozhat a világ”

A Szentszék október 24-én sajtótájékoztató keretében mutatta be Ferenc pápa Dilexit nos (Szeretett minket) kezdetű negyedik enciklikáját, amely „Jézus Krisztus szívének emberi és isteni szeretetéről” szól.

A 220 pontból álló, spanyol nyelven írt enciklikában az egyházfő arra hív minket, hogy újítsuk meg a Jézus Szent Szíve iránti szeretetünket, hogy ne feledkezzünk meg a hit gyengédségéről, mások szolgálatának öröméről és a missziós küldetés iránti buzgóságról. A dokumentumot bemutató sajtótájékoztatón Bruno Forte érsek Ferenc pápa új enciklikáját „teljes pápasága kulcsaként” és szolgálata mozgatórugójaként jellemezte. Az olasz teológus – aki idén júniusban a Hittani Dikasztérium tagja lett – „rendkívül időszerűnek” nevezte a pápai megnyilatkozást, amely felhívja a figyelmet „Isten Jézus Krisztusban megnyilvánuló szeretetének központi helyére” és korunk „drámai kihívásaira”. A bemutatón Antonella Fraccaro, az Evangélium Tanítványai női szerzetesközösség elöljárója hozzá­tette: az enciklika arra hív, hogy a szeretet misszionáriusai legyünk.

Antonio Spadaro, a Kultúra és Nevelés Dikasztériumának altitkára szerint az enciklika kijelöli az alapvető értékeket egy konfliktusokkal és érzéketlenséggel sújtott világ számára. A pap egyetért az enciklika megállapításával, hogy a világ kezdi elveszíteni szívét, elég, ha csak a háborúkra, a megosztott világra gondolunk, és mindezek mögött ott áll a problémamegoldásra való akarat hiánya. Ezt a társadalmat vissza kell vezetni az alapvető értékekhez. A mai felgyorsult életritmusban újra meg kell találnunk azt a központi egyesítő erőt, ami értelmet ad az életünknek, vagyis a szívet, és éreznünk kell, hogy Isten szeret minket. Emlékeztetett, hogy Ferenc pápa hirdette meg a 2016-os irgalmasság rendkívüli szentévét. „Az irgalmasság témája, a mélyen szerető szív, az érzések, a belső érzelmek Ferenc pápa kormányzásának középpontjában állnak”, és így a szentatya lelkiségének kulcsa ez az enciklika – állapította meg.

Earl Fernandes, az ohiói állambeli Co­lum­bus egyházmegye püspöke kiemelte, hogy a dokumentum azért is figyelemre méltó, mert „a Szentírás gazdagságából, az egyházatyákból és a múltbeli pápák írásaiból merít”. A pápa számos lelki szerzőt is idéz, többek között Szalézi Szent Ferencet, Li­sieux-i Kis Szent Terézt, Lo­yo­lai Szent Ignácot, Szent Fausztinát és Alacoque Szent Margitot, akivel kapcsolatban a szentatya emlékeztet: 2023. december végén volt a 350. évfordulója annak, hogy Jézus először jelent meg neki, és aki ezt követően vált Jézus Szent Szíve tiszteletének apostolává. Az amerikai főpap hangsúlyozta annak fontosságát, hogy Jézust helyezzük életünk középpontjába, és olyan otthonokat teremtsünk, amelyek tükrözik a Jézus Szívéből áradó irgalmat.

Luis Antonio Tagle bíboros, az Evangelizációs Dikasztérium proprefektusának meglátása szerint az új enciklikában a szentatya a korábbi két, az egyház társadalmi tanításával összefüggő enciklika (Laudato si’ és Fratelli tutti) krisztológiai alapjait fektette le. „Amikor befogadjuk Jézus szeretetét, ez lehetővé teszi számunkra, hogy testvért és nővért lássunk más emberekben (Fratelli tutti), és gondoskodó, alázatos és felelősségteljes sáfárok legyünk közös otthonunkban (Laudato si’)” – magyarázta a főpap. Elmondta, hogy származási országában, a Fülöp-szigeteken nagyon népszerű Jézus Szent Szívének tisztelete. „Ez a tisztelet arra is emlékeztet, hogy állandóan könyörögnünk kell Jézushoz, hogy változtassa szívünket olyanná, mint az övé” – fűzte hozzá.

Véleménye szerint a Dilexit nos alapján Ferenc pápa kezdeményezéseit is jobban megérthetjük, mint például a 2021 és 2024 között megvalósított, az egyház szinodalitásáról szóló szinódusi folyamatot vagy a 2025-ös szentévet. „A remény zarándokai” mottóval 2024. december 24-én veszi kezdetét a szentév, amikor az egyházfő megnyitja a Szent Péter-bazilika szent kapuját. Ez lesz az első rendes szentév a 2000-es nagy jubileum óta, és a szentévek történetében a 27. Ferenc pápa így jelölte meg a szentév célját: „A meghalt és feltámadt Krisztusban gyökerező remény az, amelyet ünnepelni, befogadni és az egész világnak hirdetni akarunk”. Egyúttal annak a kívánságának is hangot adott, hogy „a háború tragédiáját élő világ számára a szentév első reményteli jele legyen a béke”.