Gyulatelevízió
Bálint Sándor szellemi örökében
A szegedi Gál Ferenc Egyetem Bálint Sándor Vallási Kultúrakutató Csoportja a 120 éve született néprajzkutató emlékének adózva rendezett Bálint Sándor szellemi örökében címmel konferenciát az egyetemen október 15-én.
Első alkalommal mutatkoztak be a Bálint Sándor Vallási Kultúrakutató Csoport tagjai tudományos kutatásaikkal. Hangzott el előadás a művészettörténet, a néprajz, az egyháztörténet, a zenetörténet és a régészet területéről is.
Serfőző Levente, a Szeged-Csanádi Egyházmegye oktatási helynöke összefoglaló képet adott Bálint Sándor tiszteletéről az egyházmegyében, mely azt mutatja, hogy a „legszögedibb szögedi” életpéldája mind a világi, mind az egyházi területen élő, megszólító erejű valóság. Személye összekapcsolja a hit, a tudomány és a kultúra területét.
Miklós Réka zenetörténész Elme Imre délvidéki kántortanító magyar népénektárát mutatta be. Az iskolázott Elme Imre kottaíró és -olvasó zenei-liturgikus szakember volt, de hívő emberként, zenészként, énekszerzőként formálta a hívek jámborságát is.
Frauhammer Krisztina néprajzkutató arról adott képet, hogyan alakult a búcsújárás a szocializmus éveiben. A vallásüldöző rendszer bár be nem tiltotta ezt, de számos eszközzel ellehetetlenítette, a búcsújárás mégis élő maradt, a vallásos élmény utáni vágy szilárdabbnak bizonyult – derült ki az előadásból.
Barna Gábor az oltárépítő, szobrász, aranyozó Nagy Nepomuk János (1859–1906) munkásságát ismertetve a művészetre, mint a kommunikáció lehetőségére tekintett. A művészet különféle eszközökkel közvetít tudást, segíti a hittartalom megértését, kapcsolatot teremt a művészi tárgy és az ember hite között – mutatott rá előadása.
Kiss Norbert teológus, egyháztörténész azt hozta közel, milyen hatással volt Szeged-Alsóváros ferences közösségének életére XIII. Leó pápa 1897-ben kiadott Felicitate quadam kezdetű bullája.
Glässerné Nagyillés Anikó vallásinéprajz-kutató Bálint Sándornak a Móra Ferenc Múzeumban őrzött hagyatékáról adott képet, Szőke Balázs történész pedig egy 13. századi nemesi kúria rajzi elméleti rekonstrukcióját mutatta be Méri István kardoskúti ásatásának alapján.
