Gyulatelevízió
Hagyomány, hogy a Kalendáriumban Kiss-Rigó László püspök visszatekint az elmúlt esztendőre. 2024 eseményeit felidézve kiemelte az oktatás-nevelés terén történt változásokat.
A beszélgetésből az is kiderül, mi történt azzal a 13. századi csanádi püspökkel, aki 1220-ban részt vett Canterburyben Becket Szent Tamás oltárra emelésének ünnepi eseményén.
– A 2024-es évben is kiemelt figyelmet fordítottak az oktatásra. Mit emel ki ebből a tanévből?
Kiss-Rigó László: Úgy gondolom, ma talán nagyobb feladattal kell szembenéznie a köznevelésnek, mint
a kommunista diktatúra éveiben. Elsőrendű feladat az oktatás-nevelés az egyházban is. Szinte évente ké-
rik az egyházmegyét vagy a szülők vagy a település vezetői, hogy vegyünk egyházi fenntartásba intéz-
ményt. A kritérium továbbra is az, ha a szülők 90%-a írásban kéri, s a jelenlegi fenntartó nyitott erre, akkor átvesszük az intézményt, és vállaljuk, hogy felelősen működtetjük. Az utóbbi években tudtuk fejleszteni meglévő intézményeinket, végre tudtuk hajtani a szükséges felújításokat komolyabb összegeket ráfordítva. Fontosnak tartjuk minél korábban belépni a gyermek nevelésébe. Köznevelési intézményeink az óvodával kezdődnek. Nagy számban működtetünk általános iskolát, van gimnáziumunk és szakképzéssel foglalkozó intézményünk. 2024-ban Kamuton és Bakson nyílt lehetőségünk óvodafejlesztésre. Kamut kistelepülés Békés vármegyében, a fejlesztéssel a község egy, a 21. század elvárásainak megfelelő, felújított óvodával lett gazdagabb.
Bakson, ahol több mint 10 éve a Szeged-Csanádi Egyházmegye fenntartásában működik az általános iskola, fel tudtuk újítani az óvoda játszóudvarát.
Minket az vezet, hogy szórványterületen biztosítani tudjuk a keresztény oktatás-nevelést. Ugyanakkor az is fontos szempont, ha egy kistelepülésen az iskola megszűnne, nagy veszteség a közösség számára. Ha mi életben tudjuk tartani, az önmagában öröm. A település számára fontos, hogy legyen ott iskola.
– Dux László rektor úgy fogalmazott, a Gál Ferenc Egyetem iránt az országos átlagokat meghaladó módon növekszik az érdeklődés?
K-R. L.: Igen, örömteli, hogy folyamatosan nő a jelentkezők száma, idén is jóval többen jelentkeztek, mint az előző évben. Az egyetem több új képzést is indított, amelyek közül kuriózum az addiktológiai konzultáns szak. Az új tanévben az intézmény 1400 hallgatót tudott felvenni, ez háromszázzal több,
mint tavaly. A Teológiai Karra 45, a Pedagógiai Karra csaknem 700 hallgatót vettek fel, itt a legkeresettebb az óvodapedagógus képzés volt. A Gazdasági Karon mintegy 300-an, az Egészség- és Szociális Tudományi Karon 232-en kezdték meg tanulmányaikat. A GFE hallgatói létszáma a 2024/25-ös tanévben háromezer, több mint az utóbbi időben bármikor. Hangsúlyozni szeretném, hogy az egyházmegye számára nem presztízskérdés a Gál Ferenc Egyetem léte, hanem össztársadalmi kérésre végezzük ezt a szolgálatot Békés és Csongrád vármegyében. A nagy Szegedi Tudományegyetem mellett, vele együttműködve helyben próbáljuk megoldani a szakemberek képzését, és dolgozunk az értelmiség helyben maradásáért.
– A tanév jelmondatát Pál apostol a galatáknak írt leveléből választották. Mivel biztatta a fiatalokat?
K-R. L.: A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe a tanévnyitó egyházmegyénkben. Jézus előre megjövendölte szenvedését, halálát, de a feltámadását is. Az emberek nem tudtak ezzel a próféciával mit kezdeni, holott Jézus sokat beszélt az élet törvényéről, az élővilágból vett példákkal alátámasztva tanítását.
Beszélt arról, hogy a várandós édesanya fájdalmak között hozza világra gyermekét, és amikor a csecsemő felsír, az micsoda öröm. A búzaszem a földben elhal, látszólag megsemmisül, de szárba szökken és termést hoz. Nagypéntek nélkül nincs húsvét. Erőfeszítés nélkül nincs eredmény. Tudást nyitottság, ér-
deklődés nélkül nem lehet szerezni. A tanév jelmondata is ezt fejezi ki: „Ne fáradjunk bele tenni a jót, mert ha kitartunk, annak idején aratni is fogunk.” Jót tenni ebben az egyetemi életben a magas szintű oktatást és a szorgalommal, erőfeszítéssel végzett tanulást jelenti. Lehet és kell fáradnia az egyetemi közösség minden tagjának, elfáradni lehet, belefáradni azonban nem szabad.
– Az ön püspöki szolgálata alatt vette fel az intézmény Gál Ferenc nevét. Miért tartotta ezt fontosnak?
K-R. L.: Korábban nem volt neve a szegedi hittudományi főiskolának. Gál Ferenc ugyan nem fejtett ki hivatalosan tevékenységet Szegeden, de olyan egyéniség volt, aki a diktatúra körülményei között is rendelkezett határon túli jelentőséggel. A kommunizmus alatt nem publikálhatott, pasztrációs szem-
pontból mégis nagy hatást tett a magyar egyházban. Lelkigyakorlatok, előadások, triduumok sorát tartotta. Bárhova elment az országba, ahova hívták.
Konferenciabeszédei az egyetemi templomban nagyböjtben, adventben az ország minden részéből vonzották az embereket. Magnóval felvették, hazavitték és kisebb körökben hallgatták. Felbecsülhetetlen az a hatás, amit munkássága kifejtett a magyar egyház egésze számára, és nemcsak a tudomány, a dogmatika területén. Nála doktoráltam, személyesen is jó kapcsolatban voltunk utána is. Megtiszteltetés volt felvenni a nevét.
– Újdonság, hogy együttműködési megállapodást írtak alá a római Pápai Szalézi Egyetemmel. Mit tartalmaz ez?
K-R. L.: A Pápai Szalézi Egyetemet kateketikai, ifjúságpasztorációs szempontból a legjobb egyetemnek tartom. Serfőző Levente oktatási helynök, a Kateketikai Intézet igazgatója, a hitoktatás vezetője az egyházmegyében ott szerzett doktorátust. Kapcsolatunk a szalézi egyetemmel több mint 10 évre tekint viszsza. Ezt szereténk még intenzívebbé tenni. Hallgatóink választhatnak a római egyetemen témát és témavezetőt, aki kíséri munkájukat. Vendégelőadók cseréje várható, készülünk közös konferenciával, lehetőség van kölcsönösen egymás kiadványaiban publikálni, szervezünk találkozási alkalmakat tapasztalatcsere céllal. Megtiszteltetés, hogy a szalézi pedagógiával kapcsolatba kerülhetünk, és ennek segítségével szolgálhatunk a hitoktatás területén és a felsőoktatásban.
A szalézi rend magyarországi tevékenysége a közoktatás területén kivételes. Ezt fejeztük ki azzal, hogy 2024-ben Gelsey Vilmos-díjjal ismertük el Koblencz Attilát, a Magyar Szalézi Tartomány pedagógiai igazgatóját. A díj a szaléziak pedagógiai szolgálatának elismerése. Az apropó az volt, hogy bemutattuk a Római Magyar Akadémián Horváth Gábor Anonymus című tanulmánykötetének átdolgozott és kibővített, 2024-ben elkészült olasz nyelvű változatát.
– Minden évben ellátogat az állami gondoskodásban élők Ágota-táborába. Mit tapasztalt?
K-R. L.: Úgy gondolom, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató munkatársai, az őket támogató önkéntesek és a rájuk bízott sok-sok gyerek idén is megtapasztalhatták, hogy ők egy igazi közösség részesei, sőt egy valódi család fogadja be őket. Idén mintegy 800 gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedő gyermek vett részt a táborban, segítő szakemberek, pedagógusok és terapeuták, valamint képzett önkéntesek foglalkoztak velük tíz napon át színvonalas élményprogramokat biztosítva számukra.
– A templomépítés-szépítés folytatódott. Mik a 2024-es eredmények?
K-R. L.: Okányban épül jelenleg templom. Fontosnak tartom, ahol akár egy katolikus család is él – ez persze szélsőséges megfogalmazás –, de Békés megyében sok az olyan település, ahol nincsenek többségben a katolikusok, a számtól függetlenül, kis kápolna, nagyobb templom építését vállaljuk. A templom nem garantálja, hogy közösség is épüljön, ezért a szentelésekkor mindig hangsúlyozom, sokkal fontosabb az élő kövekből épült templom. Fejlődjön, gazdagodjon a helyi közösség élete lelkiekben, küldetéstudatban, amihez nélkülözhetetlen, hogy legyen egy épület is. A kettő összefügg.
Makó közelében meg tudott újulni a helyiek által tisztelt Langó-kápolna. Szimbolikus helyen, az autópálya mellett, a lehajtótól pár percre. Meg tud állni az utazó. Ezt a kőkerítéssel körbevett, vakító fehér, meszelt falú, kecses arányú, színes üvegablakos neogótikus kápolnát 1900-ban Havi Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. A kápolna előtt álló Langó-keresztet Langó Mihály és felesége, Balog Anna állíttatta 1866-ban, a kápolnát Langó Mátyás és felesége, Szigeti Rozália építtette. A kápolna a 19. század végi paraszti vallásosság szép emléke. Felújítását támogatta a Miniszterelnökség és egyházmegyénk is jelentős hozzájárulással segítette, valamint több magánszemély felajánlásának
köszönhetően valósult meg a felújítás.
– A 2024-es év különleges eseménye volt, hogy Becket Szent Tamás emlékünnepséget Esztergom helyett Szegeden rendezték meg. Volt ennek külön oka?
K-R. L.: Igen, egy forráskutatás váratlan eredményt hozott. Fény derült arra, hogy a középkorban különleges kapcsolat volt egyházmegyénk és a canterbury érsek között. III. Sándor pápa 1173-ban szentté avatta Becket Tamást. A székesegyház altemplomában temették el, ahol a négy normandiai lovag halálra sebezte. A szentté avatást hírül adó pápai bulla arról is rendelkezett, hogy az „az Isten igazságáért és az egyház szabadságáért mártírhalált szenvedett érsek földi maradványait egyházi és világi személyek jelenlétében ünnepélyes körmenet kíséretében az oltárban helyezzék el vagy ereklyetartóba téve oltárra emeljék”. Erre azonban 50 évet kellett várni. 1220-ban magyar egyházfők, köztük Sándor váradi püspök és Dezső csanádi püspök egymástól függetlenül elzarándokolt Canterburybe. Az úton Sándor váradi püspök pénzkölcsönt vett fel a Milánó közelében fekvő Pavia polgáraitól, és nem fizette vissza azt. A pa-
viai polgárok futhattak a pénzük után. Szerencséjükre Dezső csanádi püspök a visszaúton érintette a várost, akitől – magyar magyar jegyében – elégtételt vettek, megfosztották lovaitól, kocsijától, egyéb javaitól. A kárvallott főpap panasszal fordult III. Honorius pápához, aki megparancsolta a váradi püs-
pöknek a kár megtérítését. A történet – a tény, hogy magyar főpapok zarándokoltak el Becket Szent Tamás oltárra emelése ünnepére – a kor magyar–angol kapcsolatának erősségére világít rá.
– Becket Tamás a királyi hatalommal szemben védte az egyház szabadságát. Hogyan látja a világi és egyházi hatalom viszonyát Magyarországon?
K-R. L.: Az állam–egyház viszony kérdése ideológiai és politikai okokból nagyon terhelt. Mind az állam, mind az egyház önálló valóság, mely egy világban él, ezért együttműködésük a közjó érdekében elkerülhetetlen. Magyarországon példaértékű ez a partnerség az egész társadalom javára. Való igaz, hogy ez ideológiai okokból sokaknak nem tetszik. Az egyházban erős a társadalmi felelősségvállalás. Küldetésünk, sőt kötelességünk az evangélium szellemében szolgálni a társadalmat, üdvözlendő, hogy erre sok lehetőségünk van.
