2025. február 9., vasárnap
FONTOS

Vándorkiállítás Dávid Katalinról

Zombori István a kiállítás megnyitóján

Hit, művészet, tudomány

 

Dávid Katalin Széchenyi-nagydíjas művészettörténész emléke előtt tisztelgő kiállítás nyílt a szentesi Tóth József Színházban.

A huszonkét tablóból álló, Hit, művészet, tudomány – A 100 éves Dávid Katalin élete címet viselő tárlat célja, hogy bemutassa a szegedi születésű, világszerte ismert művészettörténész munkásságát.

A Magyar Művészeti Akadémia alapítói közé tartozó Dávid Katalin életműve Zombori István szegedi történész munkájának köszönhetően tárul az érdeklődők elé, aki a tárlat fő üzenetéről úgy fogalmazott: a művészettörténeti és az egyháztörténeti munkásság bemutatása mellett az embermentő és értékőrző személyiségre is igyekezett rávilágítani. A kiállítás több tablót szentel az erdélyi gyökerekkel rendelkező örmény család Szegedhez kötődő múltjának. A család az egyetemi professzor apa révén került a Tisza-parti városba a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem 1921-ben történt átköltözésével. Dávid Katalin már Szegeden született 1923-ban, a tízgyermekes család harmadik gyermekeként. Az otthonról hozott intellektusra, a katolikus, polgári neveltetésre épültek alap-, közép-, majd felsőfokú tanulmányai. Az egyetemi professzoraitól – köztük Sík Sándortól és Bálint Sándortól – kapott szellemi iránymutatás meghatározta egész pályáját.

A tablósorozat dokumentumokkal, különleges és ritkán látható fotókkal, valamint érdekes, rövid informatív leírásokkal rávilágít mindarra, amit a hazai művészet- és egyháztörténet Dávid Katalinnak köszönhet. Az anyag végigkíséri életének főbb állomásait, és kiemeli azokat, amelyek elkötelezett humanizmusáról, hit- és értékvállalásáról tanúskodnak. Megtudhatjuk például azt, hogy Dávid Katalin a második világháború utolsó éveiben – fiatal egyetemistaként – életét kockáztatva vett részt Budapesten az Angelo Rotta nuncius által szervezett zsidómentő akcióban jezsuita kapcsolatai révén. 1945 után Szegeden szervezte a katolikus ifjúsági mozgalmat, tiltakozva a hitoktatás eltörlése, majd az egyházi iskolák államosítása ellen. Az ötvenes években az általa vezetett Művészettörténeti Dokumentációs Központban a hatalom által mellőzött értelmiségieket foglalkoztatott, és folyamatosan támogatott olyan művészeket, akiket a korszak kultúrpolitikája félreállított. Dávid Katalin fia, Hidvégi Máté, édesanyja hitvallásáról szólva elmondta: gyakran hangoztatta, hogy ha valaki művészettörténész, akkor egyetlen feladata van: a művészeket megvédeni, mert ki vannak szolgáltatva. Makovecz Imre, Kondor Béla és Pilinszky János mellett mindig kiállt, barátként tekintettek egymásra.

A kiállítás a művészettörténészi életműből azokat emeli ki, amelyekkel a pártállam által erőltetett szocialista realista irányzat idején nemzetközi elismerést szerzett: a Vincent van Gogh, Marc Chagall és Henry Moore művészetét bemutató köteteit. Mindemellett ismerteti mindazon tevékenységeket is, amit a vallásellenesség időszakában az egyházi és felekezeti múzeumok, gyűjtemények értékeinek megóvása érdekében végzett.

Kiss János, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke beszédében azt hangsúlyozta, az alkotmányos köztestületnek kötelessége az akadémikusokról, az alapítókról megemlékezni.

– Makovecz Imre és Dávid Katalin hihetetlen harcosok, példaadó emberek voltak. Bízom benne, hogy minden régióközpontba, illetve a Kárpát-medence minél több településére el tud jutni ez a kiváló kiállítás – fogalmazott az alelnök.

A tablósorozat ez év végéig látható Szentesen, de az alkotók szándéka az, hogy egy mielőbbi budapesti bemutató után vándorútra indulhasson a Kárpát-medencében.

A vándorkiállítás létrejöttét a szen­tesi Koszta József Múzeum kezdeményezte és a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

Nézze meg ezt is:

Kulturális mozaik

Galériáról galériára Születésének nyolcvanadik évfordulója alkalmából emlékkiállítással tisztelgett Zoltánfy István emléke előtt a szegedi Móra Ferenc …